MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1953. február 17. - 1953. március 31.

1/29. ő. e. 1953. február 17. • Pártbizottsági ülés 1–69. - Mellékletek: - - Jelentés a Pest Megyei Tanács munkájáról. 27–62.

- 15 A tsz.-ek gazdasági erősödése az aszályos gazdasági év dacára is fokozódott és a következő képet mutatja: Eözös szövetkezeti vagyon Oszthatatlan " " Ebből saját erő 19.51. 5i.304.ooo Ft l3.245.ooo » 3«2o5.ooo." 1952. lo5.835.ooo Ft. 31.ol9.ooo- " 7.542.ooo • A felsorolt számokat értékelve, a f .évi 31.ol9.ooo Ft. oszthatatlan szövetkezeti alapból a gyarapodás 17.774.000 Ft., amely a szövetkezeti alap 134 $-os emelkedésének felel meg. A tsz.-ek erősödését jelenti még az üzemi alap növekedése is, mely 1952.-bv-n 19.251.000 Ft.-ra emelkedett, szemben az 1951, évi 17.642.ooo Ft.-os üzemi alappal. A tsz.-ek jó eredményeinek a tudatositása érdekében brossurát készitettünk és járásaink is igyekeztek saját területükön- a hirközlés minden eszközével - a ceglédi járás még röplapokon is - tudatosítani. Továbbá a most folyó fejlesztés érdekében megszerveztük a tsz.-ek látogatását, igy a dánszontmiklósi Micsurin, a vécsési Steimetz kapitány és a Diai Dózsa tsz.-ékhez.-Ezekhez a látogatást a ceglédi, nagykátai, váci és ráckevei járásokból szerveztük meg. ,A januári tanácsüléseken napirendre, tűztük a fejlesztés kérdését, önnek során pld. a kocséri tanácsülés hatására két' 1. 'tip, $szcs. alakult, éppúgy. Törtelen egy tszcs., vagy a vácsscntlászlói-tanácsülés, ahol a tanácstagok ogy 3c tagból álló csoport.alakitását vállalták, stb. A jelenlegi fejlesztés során számszerint'mutatkozik ugyan fejlődés, mert átalakult négy I.-os tipusu csoport III. típusúvá és kilenc lo tipusu csoport átlépett a már meglévő III. típusúba. Az egész idő alatt összesen 35 tsz. alakult, ebből.2o I. és II. tipusu és 14 pedig III. tipusu. A belépett,tagok száma 2.5oo-al emelkedett.. Ez r. szám azonban a tsz.-ek ossz családszánának figyelembevételével nem mutat fejlődést, ez abból adódik, hogy tanácsaink nem-foglalkoztak eléggé á tsz.-ek megszilárdításával és igy a tsz.-ékből az utóbbi időkben kizárták azokat a tagokat, akik nem jelentkeztek munkára. Ennek folytán az uj-belépések során sem értünk el lényeges emelkedést, mert a '"kiesett" tagok száma megközelíti az újonnan belépők számát." A fejlesztést nehezíti az a körülmény is, hogy egyes tsz.-ek idegenkednek a belépőktől, sőt el is zárkóznak '.Jlük. Arra hivat-koznak, hogy ugy is sok a földjük, kevés a tagságuk és ninca szükség ujabb területre. Főleg nem szívesen veszik, ha la-15 kh-s köelméíet igy nem uralkodik, is veszne] ik, hogy ha több a földjük, kevesebb a jövedelmük, ±gy xitiui JLÖ vea^nek be uj belépőket. Ezt a veszélyes nézetet gyorsan fel kell számolni, mert a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítése érdekében éppen a közé^parasztság bevonására van legnagyobb szükség, akiknek a termelésben nagy tapasztalatuk van.