MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1952. október 28. - 1952. november 25.

1/26. ő. e. 1952. október 28. • Pártbizottsági ülés 1–64. - Mellékletek: - - A Megyei Pártbizottság határozata a Ceglédi Járási Tanács munkájáról. 32–36.

A járási tanács keveset foglalkozik a polgári beállítottságúak át­nevelésével .Sok esetbea téves nézet alapján, ezeket ellenséges ele­meknek tekinti.­A párt és kormány határozatok nem minden esetben.vannak kellő idő­ben és kellő mértékben feldolgozva.A feladatok időbenielvégzéséaek ellenőrzése késik.— A tanácsülések nem elég színvonalasak azokon az állandóbizottságok nem minden esetben számolnak be végzett munkájukról.Feléjük és részük­ről a VB. felé a bírálat nincs kellőképpen gyakorolva. A tanácsülések mem megfelelő tömeg tudatosítás hiányában még min­dig mennek eseményszámban a község életébea. A fogadóórákat a járási tanács elhanyagolja csak a városi tanácsok­nál tartják meg rendszeresen. Az állandóbizottságok aktivizálása hiányos a vb. és az osztályok nem kellőképpen segitik az állandóbizottságokat.­2./A tanácsok a kalászosok sikeres begyűjtésénél szerzett tapasztalatokat a tömegeket mozgósítását nem hasznosította a kapás'ok begyűjtésénél s "ennek következtében meglazult az állaadóbizottságok és ezek aktivaháló zatainak működéséé- -, a./A kapások begyűjtése,őszi mezőgazdasági munkálatok és az adóbehajtásáéul a tömegek mozgósításával,hanem adminisztratív vonalon történt.Ennek következtében fordult elő az, hogy a járás a begyűjtés az Őszi mez< gazdasági munkálatokra tett kezdeményezését és felajánlását nem tud­ta határidőre teljesiteni. A kezdeményezéskor, született lendületet nem ültette át a tömegekbe,nem támasztotta alá kulturmunkával,nem mozgósította a gépállomásokat és termelőszövetkezeteket- a felaján­lás teljesítésére.­b./A kalászosok betakarítása után különösképpen a kapások begyűjtéséa 1 a tanácsoknál a termelőszövetkezetekkel szemben közönbösség mutat­kozott meg. Ebből következett,hogy a járási tanács vb. és a járási Mezőgazdasági osztály nem értékelte kellően a Tsz.-ek helyzetét s a termelőszövkezetekkel szemben nem követelte-meg az állami köte­lezettség teljesítését. Ebben a Tsz.-ek megerősödéséi helyett azok meggyengülését vélte.Ezen téves nézet során termelőszövetkezetek példamutatása a kapásnövények beadásánál nem domborodott ki» Tsz-kel szembea mutatkozó közönböségből éred az is, hogy nem sike­rült megszervezni a Tsz-«k egymásközötti megsegítést /xvetőmag cse­rei/ A járás a termelőszövetkezetek megerősítési tervét a helytelen el­mélet és közönbösség folytán nem teljesítette. Nem nasználta ki az 1951 évi ceglédi fejlesztési tapasz tálat okát, bár az aratás előtt a dolgozó parasztságnak a tsz-ek felé való érdeklődése megvolt. c./Járási Tanács VB. a növénytermesztési tervek és. az állatállomány fejlesztését nem hozta összhangba s ennek következtében a termelő­dsz-vetkezet éknél takarmány hiány mutatkozott.-A termelőszövetkezetek­nél mutatkozó pillanatnyi gazdasági zavarok folytán a munkafegyelem meglazult s ebből adődik,hogy a Tsz-ket mintegy 100 tag önkényesen elhagyta. A járási Tanács a helyitanácsokat nem tanitotta meg a Tsz­kel való foglalkozásra s igy kialakult az a téves nézet hogy a tsz­kel való foglalkozása a járási tanács feladata.­Keveset foglalkozott a járási tanács az egyéni dolgozó parasztok kez­deményezésével.Nem adta meg a szükséges segitséget ahhoz, hogy az egyéni dolgozó parasztok, a nagyüzemi gazdálkodás felé forduljanak és a kapások begyűjtésénél valamint az adóbefizetésénél az államai szembeni kötelezettségüket teljesítsék. Az állattenyésztési terv teljesítésénél bár a járás állattenyészt:si terve teljesitéve van hiányosság az, hogy nem fordított kellőgondot arra, hogy a kulákság állattenyésztési terve is teljesítve legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents