MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1952. július 29. - 1952. szeptember 9.
1/24. ő. e. 1952. szeptember 9. • Pártbizottsági ülés 327–365. - Napirend: - 4. Egyebek: - a) Beszámoló a tszcs-fejlesztésről. 333–335.
-7Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a községi pártszervezetek, területi szervezetek ki gannak hagyva a tsz fejlesztésből, nem foglalkoznak ezzel a kérdései, pedig nekik is alapvető feladatuk volna* A Párt és tömegszervezetek mellett a megyei szervekkel igy pl. a Szövoszal is beszéltünk, hogy a salját vonalukon segitsék a tszcs fejlesztést is, Ennek eredményeként Dömsödön a földművesszövetkezet kezdeményezésére 16 tagú III. tipusu tszcs alakult*. A járási bizottságoknál tapasztalható egy olyan hangulat, hogy eredmény nélkül beszélnek föld mozgásról. Pl. Tszelén beléptek lo-en és itt azt mondták, hogy ^megmozdult a föld!/ tapaszfálát azt mutatja, hogy a belépők kétharmada középparaszt, Ifem az ellenség munkája az, hogy az a 91-92 tsz a vetőmagot ós a fejadagot követelik, mert ennek nagy részét megtudtuk volna oldani a cséplés ideje alatta de a kormánybiztos ezt eltitkolta. Ha a tsz 1§ kg fejadagján és vetőmagján kivÖl nem marad annyi gabona, hogy a beadását teljesíteni tudja, akkor a hiányzó részt rá lehetett volna Íratni sertésre ós vágómarha beadásra. D e ehhez most már minisztériumi engeflély kell ós nehezen megy. loo wagonal kapunk vetőmagot. Megyében a jár sok közötti kiosztást a szükségletnek megfelelően fogjuk elvégezni. Arról, hogyjaz ujjonnan belépők hogyan viszik be a tsz-be az állatukat és ez hogy "kerül kifizetésre tiszta képünk nincs, mivel sem a JB sem a Megyei tanács ezt kimutatni nem tudja. Az eddigi fejlődés azt muta-tja, hogy általánostagosítást még hat helyen tudunk végezni. így Csemő, Isaszeg, Bztmártonkáta, Vámosmikola, Nagymaros, Kemence, A z őszi fejlesztéssel problémák vannak, de sem az MB sem az MB mezőgazd, oirztály nem foglalkozott ezzel kellően és ezért nem foglalkoznak a járások sem. Tapasztalható, hogy a járások részéről egy bizonyos félelem van, nem mernek a tszcs-kbe kimenni a problémák megoldására. Bérces elvtárs? A JB*»k teljesen a tanács munkájának tekintik a tszcs fejlesztést, s JB ülésen is ugy tárgyalják a tanács jelentését, hogy még kiegészítő jelentést sem készítenek, A mezágazd.o.v ezen az értekezleten fel se*szólalt, s a vita alatt a párt^eTsé% ) vetődött. A tanácsnál is csak reszoréosok hozzáfc a jelentést. Ebből adódnak az olyan hiányosságok mint pl, Kartaloh, hogy 3 hónapig nem vitték ki %z anyakocákat és a malacokat a napfényre s zöld takarmányt se kaptak, z az ügy még nincs kivizsgálva, mivel a tanácsnál egy volt csendőr kezébe került a* "ügy, aki azzal az indokkal, hogy 3 pld. kérte a jelentést,s csak egybe kapta^ nem továbbította. De a mezőgazdasági osztály mellett a többi osztály felé, különösen a szervezési osztály felé lehet felvetni a hiányosságot, mert nem kellően foglalkoztak ezzel akérdóssól. Javasolom, hogy a jövő hetik kiszállásoknál ilyen formában is adjunk instrukciót az elvtársaknak. Kárpáti elvtárs: Néhány helyen én is megnéztem ezeket a kórdóseket, ^ekem az a Véleményem, hogy a tanács nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, csác a párt* Pl, Nagykátán a tanács a már belépni szándékozok adm. munkáját intézi el. Az eredményekről a pártszervezetek beszélnek, de azok nem elég konkrétak. A Sztmártonkátai elvtársak nagyon jó modszert^^atd****. M*«kxJ»l. Ha egy dolgozó parasztot meggyőztek, s belépett a tsz-be akkor elküldték egy másik dolgozó paraszthoz, hogy mondja meg-, ő belépett, s beszéljen vele. Utána kértéit jöjjön vissza mondja el a tapasztalatait. & csak miután az ujjonan belépett tá-g visszajött, mengek a népnevelők. Hiba, hogy a Nagykátai elvtársak bár ismerik ezt a módszert nem tudatosít! dák. 3>Jf
