MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1952. május 20. - 1952. július 22.
1/23. ő. e. 1952. július 8. • Pártbizottsági ülés 364–448. - Mellékletek: - - Jelentés a Dunakeszi Vagongyár agitációs munkájáról. 379–383.
A normarendezéssel is eléggé megálltak helyüket a népnevelők, inert kemény harcot kellett vívni a jobboldali szoc.demek. suttogó propagandá3a ellen, hogy mennyire végezték f^ a rájukbizott &>&*$ és hogyan har?/}J a £ ? 2 u 3 ff? 11 ?? teljesítésért i/*-fc a következő aaatoK is bizprtyitják; 1447 dolgozó kozul július 1.-ig 414 dolgozó van, aki nem teljesítette még <^z U3 normáját, /ez iánál is inkább eredmény, mert ott a normarendezást nagyon ellenségesen fogadták és kijelentették, hogy az uj normát nem leh*t teljesíteni./ nagy részük 5-lo-15 $-kal tul is teljesítette. Különösen jó a Vagongyár agitációjában. hogy elég gyors /ez még nincs meg minden alapsz rvezethel, de a Pártbizottság állandóan figyelmezteti a Pártbizottságokat./ pl. július 2.-án ahogy a sajtóból tudomást szereztek JAiclos elvtárs szabadonbocsájtásáról. azonnal a hangos hiradón keresztüli muhelyrészenként papitta festett feliratokon, röpgyuléseken adták hirül a dolgozóknak hogy győzött a nemzetközi proletárszolidaritás: Duclos elvtárs szabad. Az alapszervezetek felhasználják a szemléltető agitációs módsze eket is. Minden megmozgudláskor hatalmas plakátok, falitáblák tudatják a dolgozókkal, hogy miről van szó. A verseny azért elő az tizemben, mert nap, mint nap a teljesitmények ki vannak írva a versenytáblákra, amely előtt a dolgozók megállnak és vitatkoznak. Ezen eredmények mellett azonban nagyon sok a hiányosság az agitációs munkában.: A pártvezetőségeknél az agitációs munka lebecsülése mutatkozik bizonyos mértékben. Pontosabbnak tartják szervezési munkákat - és most már végre az oktatás - és ezek mellett az agitációnak soktel kisebb szerepet tulajdonitanak. Az agit.prop, felelősük még nen ismerik Pártunk |ontosabb agitációs határozatait nem tanulmányozzák a szovjet agitációs módszerekét és épen ezért .inkább csak népnevelő értekezletek, pártnapok szervezésével törődnek, mint az agitáció tartalmával, a népnevelők segítésével. A titkárok, a népnevelők, nem ellenőrzik munkájukat. A népnevelők munkájában sok a hiányosság. & népnevelők az értekezlet után amit ott kapnak rögtön átadjás: a dolgozóknak Ab. 6o-7o %-ka, mert a többi nem végzi el 0 munkáját/ de nem elég politikusán magyarázzák m*g, hanem egyszerűen elmondaák, mint egy eseményt és nem harcolnak keKményen azok végrehajtásáért. Ha elmondtak azt az egy-két szempontot, .amit a népnevelő értekezleten kaptak, ak l :or leáll áz agitáció az ujabb szempontokig, népnevelő értekezletig, és nem foglalkoznak a dolgosokkaL i'Nincs témájuk, ami annak a jele, hogy a népnevelők önállóan nem .altiak* a feladataikat, nem tudnak a sajtóból olvasni, tájékozódni. Ez a óból adódik, ho?y elég képzetlenek, keveset foglalkoznak velük, az oktatásban is a népnevelőknek csak 7o %-a vett részt, de ezek sem jártak rendszeresen és nem tanultak elég szorgalmasan* Továbbázz t hogy a népnevelő ertekezletekre a párttitkárok is gyengén készülnek icl.-lmondqak upan ará^ftrcró^ns^^m^nTol^tT"ü© csaF általánosan, lien mindig indulnak ki a műhely konkrét problémáiból, kevés helyi érvekkel támasszák ala e így a népnevelők nem tanulnak eleget a népnevelő ertekezleteken. Még yan hely^ mint pl, a IX.-es alapszervezetnél, ahol a párttitkár alberlecbe adja ki a népnevelő értekezletek megtartását. A csoportos agitációnak a módszerét nem igen ismerik az alapszervecetek Aivéve az újságolvasást/ Tartanak ugyan íöpgyöléseket, kisgyulesekeÜ, de ezeket kampányszerűen tartják egy-egy nagyobb időhoz kotott felaciatnál./pl. Ductos elvtárs letartóztatása elleni tiltakozás, koreai mu~ szak/gyüjtés, stb, /A csoportos agitáció előadói és vezetői.nincsenek kiválogatva, alkalnmsz.rüen bizzák meg őket es külön nem is loglalkoznak.velük.
