MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1950. október 24. - 1950. november 28.

1/12. ő. e. 1950. október 24. • Pártbizottsági ülés 1–52. - Mellékletek: - - Kiértékelő jelentés a tszcs-k őszi fejlesztésének munkájáról. 21–30.

•*3— 1./ Pártszervezeteink munkája az Őszi fejlesztés -fitelében* 8./ A

z agitációs munka és az Őszi fejlesztési kampány lefolyása. 3*/ JA ku Iá kok és egyéb reakció aknamunkája* 4»/ A termelőeeövetkezeti csoportjaink Jelenlegi h-lyzete és a további fejlődés lehetőségei* Pártszervezeteink munkája az őszi fejlesz t vitelében, * termelőszövetkezeti csoportok őszi fejlesztésében igen nagy fela ,at hárul a fcárási bizottságainkra, a helyi párt szervezeteinkre, xs&xmsutk* valamint a termelőszövetkezeti csoportok üzemi pártszerveseteire. Az őszi fejlesztés érdekben folytatott agitációs munkának a megszervezést és irányítása döntő mértékben a pártszervezetein k feladata* Az eddigi tapasztalat azt bizonyltja hogy* járási pártbizottságok és a helyi pártszervezetek nem minden esetben lettek meg mindent az őszi fejlesztés érdekiben. Különösen nagy hlán/osság mutatkozik az agitáció munka megszervezésében* Amikor a járási bizottságaink komolyabb mértékben kezdtek foglalkozni az őszi fejlessstés kérdésével eredmény: is értek el, Pl* aug* hónapb an 3o-3©-ig több mfent looo család lépett be a tszcs-.be- Av egész őszi fejlesztés ideje alatt ez. en a lo napon volt legnagyobb mozgolódás és legnagyobb agitációs munka az őszi fejlesztés érdekében. Ezen idő alatt tapasztalható volt hogy a jáxási bizottságaink tagjai és a helyi pártszervez tek vezetőségei kezébe vették az irányítást. Az ezt követiaxi időben de különösen amikor előtérbe került a békeköcsönJegvsésvagy a ta ácsválasztás felada ta i majdnem teljes leállás mutatkozott az őszi fejlesztésben* £z azt biz nyitja, hogy a járási bizottságaink és helyi pártszervezeteink munkamódszere- még nem olyan tökéletes, hogy egyszerre több feladatot tikeresen tudnának elvégezni* Igen nagy mértékben megn éhezi tette az őszi fejlesztés munkáját az, hogyölyan partszervezeteink, .ahol &-•pá'"rt tagok közül sok pára szt elvt. van a tszcs-ben .nem minden esetben jártak elő jó példával. Bizonyos huzodoiás volt tapasztalható részükről. És világos, hogy amikor a parasttelvtársaink nem mutatnak hajlandóságot a termelőésopertba való belépésre, akk or a kívülálló dolgozó parasztok sem nagy kedvvel jelentkeznek a tszca*-be» Példa erre az Abonyi pártszervezet titkára Muca elvtárs* a

ki beszélt ugyan a termelőcsopor&ok je2mntőségéről, de ő maga azt az álláspontot foglalta el, hogyi egy évet még vár, Amig Mucza elvtárs a JOzsef Atikla TdZ-.;Sóbe nem lépett be az abonyi termelocsoportokni-i alig volt valami fejlődés* Araikor belépett a csop ortba utána következő napokon 3© uj bel pő kvette és azóta is állandó fejlődés van az abonyi termelőcsoportoknál* Ugyanez volt tapasztalható térségen* fahitotf&lun, forbágyon, Zsámbékonés még sok más helyen, ahol a párttitkár nem Is beszélt nyíltan a termelőcsopártba való belépés ellen de ő ma a sem lépett be,ésigynagyoa iok dolg ozo parasz t< tott visszatartott a belépéstől* Azokban a pártszervezetekben, ahol a párttitkár elvtárs Kkxxásft és a pártszervezet vezetőségi tagjai ruem.leptek.be a csoport kba* Az agltácids munkát sem tudták ke ő mértékben végezni* Zsámbékon ^ombovári elttárs a községi párttitkár sok esetben nyíltan is elle beszél a tszcs-netof Bylltan kijelentette, ss-x&tas hogv Ő nem megy ezek közé a rongyosok közé, hanem uj tszcs-t alakit, de amikor erre került volna á sot ennek is hátat fordítót, batgjutpttdacnakatóafcBaí Hogy a péld^muta tásnak milyen jelentősége van mutatja a sztlőrinckátai tszcs fejlődése. A községi pártszervezet tagsága a titkárral az élen legnagyobb része belépett a csoportba és párt nap alatt több mint loo tagja kftbfexsi szaporodott a tszcs taglétszáma. Ugyanezt a példát tudjuk felhozni Ikladról ahol 4? tagról 114 tagra emelkeéett fel a tagok száma. . • l'-i '