MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1950. július 18. - 1950. augusztus 31.

1/10. ő. e. 1950. július 18. • Pártbizottsági ülés 1–68. - Mellékletek: - - Jelentés az Állami Gazdaságok Pest Megyei Központjának és a hozzá tartozó gazdaságoknak a munkájáról. 12–20.

kivolt akasztva. Se borona, se henger nem volt. Arra való hivatkozással, hogy a gép nem'bírja, mert nagyon kemény a föld. Rögtön intézkedtem, a fogas Másodvetés, és henger utánaakasztásáról. Az előirányzott 1.500 holdból«# hold másodvetés*van óiyc irányzott 200 holdat feleneltük. A násodvetések elvégzését 25 jeisiűk. • ' Állattenyésztés; Szarvasmarha. Szarvasmarhaállományunkat az H.V-któl a lehető legrosszab konáicióban vet-.' tíík át, A lcgsJBÖkségesebb itakarmány és 'alomszalma, majdnan mindenütt hiányzott. Az állatok leromlott kondidiója mellett, sok betegség csiráját hordták magukban. Első és legfontosabb teendőnk az volt, hogy az állatok takarmányellátást biztosítsuk, egyidejűleg hozzáfogtunk .az év tavaszán a . helyes és tervszerű elosztáshoz. Figyelembevettük az istállóviszcnyokat, -;

t

, a már meglévő és az l95o-ben épitendő férőhelyeket. A tehenek elosztásánál figyelembevettük a tejértékesitési lehetőséget, legelőviszonyokat, és a ^bcrjunevelés adottságait. A tehenészetben az átvételkor a tejátlag 4~51i^ter volt, a mai megyei átlag, 14-ZJ? liter. Ezt az eredményt az egyedi takarmányozás bevezetésével és a helyee takarmányozás összeállításával és a tehenészetben dolgozók politikai ós szakmai képzésével értük el. Ezzel az eredménnyel,, Tszagos viszonylatban az el-ső 5 Kiegye között vagyunk. Megszüntettük a kuláktariyákan levő kis tehenészeteket, melyek egyáltalán nem-voltak .alkalmasak, nagyüzemű gazdálkodásra. Tehenészeteink ellátását kora .tavasztól mostanáig általában zöld takarmánnyal tudtuk biztosítani. Az év folyamán több.ezer hold legelőfelfutásunk volt, melynek kihasználása " érdekében, azokból a gazdaságokból ahol legelő nincs, a növendékjószágokat j. átcsoportosítottuk* így kora-.tavasztól mostanáig legelón vannak, meíy nem-, cs&k jó természetes nevelés előnyét hozta meg, hanem rengeteg, takarmányt * takarítottunk meg, A jószágok faj es minóség szerinti átcsoportosításával kettős feladatot hajtottunk végre. Egyik a tejtermelés, másik a tenyésztés A szarvasmarha állományimk,.feljavítása érdekében 26 drb. fajtiszta és fertőzés mentes bikát osztottunk szét a gazdasagok kizött. Hogy tehenészete^ink necsak tejtermelő tehenészetek legyenek, tudnunk kellett azt, hogy mely ^jószágok gümőkoroak és brucellózissal fertőzöttek. Ezért az összes tehénállományunkat orvosilag megvizsgáltattuk, a vizsgálat eredményének megfelelően a fertőzötteket külön istállóban helyeztük el. to

erté sáliomány, A sertésállományt hasonlóan a szarvasmarhához igen rossz kondiciólian ellá•tatlanul vettük át a N.V-ktől, első feladatunk az volt, hogy a takarmányozást szakszerűen beállítjuk a szükséges takarmányt biztosítjuk és az ott dolgozókat a helyes bánásmódra kioktatjuk. A sertésállományt fajok sz rint csoportosítottuk. Amit azonban 100%-ig végrehajtani még sem tudtunk, a lassú-tervépitkezések miatt. Iparkodtunk a fervfeladatokat ideiglenes megoldással is végrehajtani. Eredeti elképzelésünk a pótharasztpusztai husfeér*tés anyag igénybevételével, a hussertóstenyészutet, az egész megye területére kiépíteni, azonban olyan értékes mangalica anyagot találtunk szétszórva, amelyet m< gfelélő helyre összegyűjtöttünk, ahol e fajtának továbbtenyéstését is megkezdtük. Azokat az egészséges jellegnélküli egyedeket,. melyek továbbtenyésztésre nem alkalmasakegy helyre összegyűjtöttük, és hizóanyaíg-. ellátásra állítottuk be., A Sertéstenyésztő N.V-től átvett telepeken 7-$ *. kg-os átlagsullyal választották a malacokat, ugyan ezeken a telepeken, most az állami gazdaságokban 18-19 kg-os választási súlyt értünk el. A malacagyonnyomásik kiküszöbölésének érdekében, a pótharaszti sertéstelepen újítást vezettünk, be, r.elynok bcvuzctése 100%-ig biztosítva a malacok életben . áX