MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1950. július 18. - 1950. augusztus 31.
1/10. ő. e. 1950. augusztus 1. • Pártbizottsági ülés 119–157. - Mellékletek: - - Jelentés a jobboldali szociáldemokraták tevékenységét vizsgáló bizottság munkájáról. 131–137.
a kommunistákat rosszad munkára b a saak. be* , akadályokat, gördítenek a 'fizeíésea szabadságuk kivétele elé. Előnyben rész esítik a kleri kális befolyás alatt állókat* Fia. a kivarrőba csupa erS"ae^TémpTőmM~munkásokat tak*Ék, akik havibéresek lesznek. A műszakiak szabotálnak* igen ritkán fordulnak meg a üühelyben, söt ha a dolgozok értük mennek még akkor sem szívesen, mennek Pld, Benedek mérnök, aki keresztrejtvényt fejtett műszak alatt és mikor érts mentek akkor volt hajlandó kimenni az üzembe mikor a megfejtést elvégezte. M delgozék nagy százaléka kiérik'lis befolyás alatt áll. Igen sokan nyíltan hordják a keresztet, ezek a régi vezetők hivel. Izek az elégedetlenek, kéeőnjárék, ezek^k^Bül kfiriO ki a sok i^^zol^tlrn-al távol? evő. Megnéztük néhány műszak-elszámoló könyvet, mindegyiknek első 1 oldalán ott a felirás *I»ten nevében 1 * Dolgozik az Szemben JÓ egynéhány volt csendőr* katonatiszt nyilas mint'Sehmidt fonoda vezeti, Korcsán stb. vagy Arany János nyugatos, kizárt párttag, akinek az apja kormányfőtan osos volt a nyilas éra alatt, ' r Yan tehát ellenség bőven, az' Üzemben és ezek ha nem fia nyíltan, de érezhetőé en dolgoznak és miután a pártmunka csaknem teljesen hiányzik, ök tartják bat befolyásuk alatt a nagy többségükben kétlaki•pártonkivüli dolgozókat la. 1 x6azben a párttagokat is, Eredménye a termelés visszaesése, a munkafegyelem lazulása áz igazolatlanul távolmaradók tömege, a selejt növekedése, emjyak végeredményben a terv teljesítését veszélyeztetik. III. )Ü*Uolgozők hangulatát általában a közömbösség, söt fásultság és nem /ritka esetben az elégedetlenség jellemen!/ Itt megmutatkozik az ellenség tevékenysége, Klutám ugy a Part, miflf a szakszervezet csaknem teljesen elhanyagolja a felviláaogitd munkát, az ellenség a maga szája-ize szerint aagyaaázza pld, a norma kérdést, vagy a koreai gyűjtés célját. Ízért van., hogy a. normaran&ezéat ugy kép zelik e l, U91&' M' oM JLjaasm lenne jé. hogy az amugyie kevőá fizetést mégke vesebbre vahaaaék,. Igen s sokan gyűlölködve beszeinekliz élmunkásokrél és a nagyobb ac százalékot teljesítőkről* mint olyanokról akik miatt az ő fizetésűket megfogják nyirb)|lni.Szzel kapcsolatban igen sokan vetették fel a kérdést, hogy vájjon a háromezerfontintos havifise-céseket iogJ4ív~e eeőkkenteni, Egyébbként a nagytöbbség ha kérdeztük mi a véleménye a normarendezésT/ŐJ. azt válaszolta* hogy majd megmondják az első* fizetés után, de pld,/Belovitzer lakatos igen különös hangsúllyal azt felelte, hogy majd akkof Jöjjenek ha megtörtént a normarendezés, akkú&-4ML$A-m&%l&tiák. hogy ml leaar it^esV JA dolgozók nagy többsége politikailag igen tájékozatlan es aia benyo*jmásujik, hogy nem is érdekli Őket a politika, hanem csak a boríték tarItalma.KülÖnben igen sokan azt mondták, hogy nem igen változott a helyzet a régihez viszonyítva, hiszen a régi hajcsárok kivétel nélkül a helyükön vannak és éppen olyan gorombák, mint azelőtt voltak. Hiányolják, hogy a vállalatvezető, párttitkár é3 az ü*b, tagjai nem mennek közéjük, nem törődnek a dolgozókkal. Látják tehát a hibákat, de nem tudják ael a gyökerük, ' pattal szemben a hangulat ha nem is ellenségesnek, de közömé bősnek mondható, A dolgozék többségének a termeléshez való viszonyt gépiesnek mondható dolgoznak mert kell a ^énz a megélhetéshez, azonban hiányzik munkájukbél a lendület, nem érzik azt, hogy saját gyáraikban, saját maguknak dolgaznak.Bzefc az e mberek na gyrészt kétlakiai* I»egötbbnek van néhány hold földje is"e^ agylru munkát •tósoe^énd^néE^arfJa. Osak féllábbal vannak ben a gyárban. Izek a legfegyelmeaetlénebbek. Csaknem mindegyik loaerikálla befolyás alatt áll. lendszeresen templomba járók. Vannak azonban jé eredményei: dolgozók is minden üzemrészben l§o-18o, a8t */< /3V
