MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1950. június 6. - 1950. július 11.
1/9. ő. e. 1950. június 20. • Pártbizottsági ülés 118–167. - Mellékletek: - - Jelentés az aratás, cséplés és begyűjtés előkészületeiről és az aratás megkezdéséről. 130–133.
-2hanem teljesen niásirányu kérdéseket tettek íel,igy nincs biztosítva az, hogy az ellenőri munkájukat a követélményeknek megfelelően tudjákeilvegezhi.Ezért 1avasolom.no §y a technikai feladatokat a Belkereskedelmi Igagatoság sokszorosítsa le és a járáson keresztül juttassák e± minaen ellenőrnek . P** """t^—— -.^ r> • / PEST 1 Rajo niroz^s. M n , A cséplőgépek rajonirozása a megye ossz|s^ágseiban-fás váró saiban megtörténtek minden nenézség nélkül.A járásol ^UBma a^lcowikrta z,nogy azokban a"községekben,ahonnan csé legjobb. Azonban a járási bizott; fogják érteni,hogy nemcsak az ő L„ takarítása fontosyhanem az egész járásé. Raktár ak biztosítása. A megye területén a raktár-szükséglet biztosítva van.%yes helyeken vann ' utánjárással azonban a hia.. ^elszállításával biztosithatók. A raktárak.takarítási munkálataihoz hozzáfogtak, sőt egyes helyeken már .be is fejezték, -Nagykőrösön 15-re be lett felezve,a gödöllői járásban 7o.^-ig,az aisódabasi Járásban a fertőtlenítést h/áxrál tatja, hogy nincs megfelelő mennyiségű iertőtlenitő-szer és mág mindig vannak raktárak,amelyben tavalyi gabona van tárolva. v ác városban raktáríelesieg van,ugynogy a környező községek terményeinek elraktározását is tudják biztosítani. A vamosmíkolai ílépfront bizottsági üiésen,ahol a raktárak biztosítását tárgyalták,kulák korcsmáros is resztvett és igy olyan ha-? tározatot hoztak, hogy az iskolába megszüntetik az úttörők nyaraltatását ős az iskolát használják fal raktárnak a-kulák kocsmája pedig had maradion továbbra is korcsma.A járási ope 1 ativ-bízottság a határozatot nem fogadta el, a megfelelő intézkedéseket megteszik. Közös szérű. A megye területén a közös szérűk után igen nagy az érdeklődés ott, ahol az elvtársak az érdeklődést felkeltik.Pl. á szentendrei járás lo községében fognak közös szérűn csépelni.lég olyan község is van, ahol évtizedeken keresztül kalákában csépeltek,de most a felvilágosító munka következtében a dolgozó parasztság jobbnak látja a kőaös szérűt. Cegléden a közös szérű előkészítésénél már kutakat is csináltatnak, nogy a tűzrendészet is megfelelően biztosítva legyen.A szobi járásnak szinten több községében a- dolgozó parasztság maga kéri a közös szőrűn való csáplésre az engedélyt. Az ellenség támadása olyan formában jelentkezett,hogy a jegyzősőgen kárvényt Írattak és a kérvényre 6.Ft-os okmánybélye^et ragasztattak a dolgozó"parasztsággal,hogy eszel is távoltartsák a közös szőrűn való csépléstől.UgyanősaK a szooi járásban nem a dolgozó parasztság, hanem a cséplőgép tulajdonosok kérték'a közös szérűn való cséplést, • hogy ezzel előidézzék azt,hogy a dolgozó parasztság az ő cséplőgépükre lárjon még akkor is ha másik~cséplőgep' már előbb tudná a csépié sí'munkálatokat végezni. Tüző rség. A tüzérségek megszervezésével minden községben foglalkoznak ugya közös szérűkhöz, mint a rak tárakhoz.De már a ti áb ónál lő gabonának . az őrzéséről sem feledkeznek meg.Pl.a szentendrei járásban a'községek határát körzetekre osztották.l-l körzethez 2 őrszem van kinevezve éjjel-nappalra pedig 2 nő őr,Itt figyelembevettők a terület dombosságát " is,hogy az egész körzet belátható legyen. Verseny . A megye területén minden járásban és városban a munkákat versenyben vógzik.Be ezeh kivül a járások egymással is versenyeznek pl.a héten a szobi járás hivta ki versenyre a megye összes járását kidolgozott m A
