MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1950. január 10. - 1950. április 5.

1/7. ő. e. 1950. január 17. • Pártbizottsági ülés 74–121. - Mellékletek: - - Az egyes szervek jelentése a megye kettéválasztása következtében történt átszervezésekről. 82–121.

/fV A pestvidéki államügyészség vezetőjétől.1950.E1.25.D.43*szám.- Tárgy: Pestmegye területének'megállapításával kapcsolatos intézkedések. Hiv.sz,ám: 21^1950.61^^.1*^^ 'j Hivatkozott számú megkeresésére a fenti tárgyban közlöm, hogy a közigazgatási területek uj megállapítása megyei vonatkozásban az igazságügyi szervezetnél súlyos problémákat nem vet fel* A vezetésem alatt álló államügyészség és egyben a pestvidéki törvényszék illetékességi területe ugyanis nagyrészt egybeesik az újonnan alakitott Pest-megye területével. A szobi járás, amelynek járásbírósága Vámosmikolán székel, eddig is hat°ságom illetékességi területéhez tartozott. Lényeges változást jelent az, hogy Esztergom megye, amely eddig ugyancsak hat°ságom illetékességi területéhez tartozott, az újonnan megalapított Komárom megyéhez fog tartozni és előreláthatóan igazságügyi vonalon akkor fogják az átcsatolást végrehajtani, amikor Komárom-megye Tatabányán, vagy esetleg más községben újonnan szervezendő törvényszéket és államügyészséget kap.Hatóságom területe az abonyi járással, az alsódabasi járással, Cegléd és Nagykőrös megyei városok területével fog szaporodni. Ez a terület megfelel az igazságügyi szervezetben a ceglédi és nagykőrösi járásbíróságok területeinek, amelyek eddig a kecskeméti törvényszék, illetve államügyészséghez tartoztak. Ez a két járásbíróság lesz hatóságom területéhez igazságügyi vonatkozásban átcsatolandó.Az aszódi járásból Boldog és Kerékharaszt községek a közigazgatási beosztást követve az egri törvényszék, illetőleg államügyészség területéhez kerűinek.Nagybudapest területének megállapításával kapcsolatban egyes községekre nézve merülnek fel rendezendő kérdések. Az eddigi budafoki járásbíróság területének jelentős része Budapest XI. és XXII. kerületéhez kerül*. A megye területén maradt Budaőrs, Törökbálint, Erá, Diósd, Tárnok és Szászhalombatta. Ezek a községek igazságügyi vonalon vagy külön járásbíróságot kapnak, vagy a pestvidéki járásbíróság területéhez csatoltatnak.Az újpesti járásbíróság eddigi területéhez tartozó Fót,Fótujfalu, Tótfürdő és Siktárópuszta ugyancsak a megye területén marad. Törvénykezésileg ezek a községek a gödöllői járásbíróság területéhez lesznek csatolandók. Ugyanigy a pestszenterzsébeti járásbíróság eddigi területéhez tartozó Dunaharaszti, Szabadvarsány, Taksony és Taksonya-major községek Pest-megye^ területén maradnak és ezek a ráckevei járásbírósághoz lesznek átcsatolandók* Nehezebben megoldható probléma hat°ságom szempontjából a Nagybudapest megalakításával felmerült területváltozások kérdése, amennyiben az újpesti, pestszenterzsébeti, kispesti, és budafoki járásbíróságok, amelyeknek a területe egészben vagy túlnyomórészt Nagybudapest területéhez csatoltatott, eddig hatóságom illetékességi területéhez tartoztak. Ugy vélem azonban, hogy ennek a kérdésnek a megoldása t* Cimet nem foglalkoztatja és az ezzel kapcsolatos álláspontomat itt nem is ismertetem.Megjegyzem, hogy értesülés em szerint az igazságügyi kormányzat foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy Bács-Kiskun megyének egy részét, éspedig a kalocsai járást Érsekcsanád, SükÖsd és Nemesnádudvar községek kivételével, továbbá a dunavecsei járást törvénykezésileg hatóságom illetékességi területéhez csatolja. Ennek a területnek ugyanis külön törvényszéke és államügyészsége volt Kalocsa székhellyel, amely törvényszéket és államügyészséget meg akarják szüntetni. Bács-Kiskun megyének ez esetben is két törvényszéke, illetve államügyészsége maradna, és pedig a kecskeméti és a bajai, amennyiben az utóbbit is nem szüntetik meg.-