MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1950. január 10. - 1950. április 5.

1/7. ő. e. 1950. január 10. • Pártbizottsági ülés 1–79. - Mellékletek: - - Jelentés a tszcs-k felülvizsgálatának eredményeiről. 57–67.

látták ebben a kalákok aljas rágalmát a ctoport ellen.őevetaágeseé akarták teimi.le akar|ák járatni a termelő szövetkezeti mozgalom komoly jelentőséget*Azonban a kulákság erejét le befolyását nem becsüljük - iui-< Hiszen a tszca-ink tulnyoaő többsége ©aztályaarcos szellemmel, szilárdaj áll a kulákság elleni harebaa.A mezőgazdasági mankák elvégzésiben leleplezik a kulákság szaootálásait.Visszaverik a kulákság támadásait f ég megakadályoznák a tszer-be való nefurakodási kisérleteit.Mint pl * i Császártöltésen "Felszabadulás* tszes-bea a fala kalákjai kérték felUvételtiket.A csoport természetesen nem vette oe őket és ezért most minIdenfélét á lehető legrosszabbat moldlák a csoportra, * Tszcs iáknál tapaszt

alható Dlzojgy_gs_j*aljp_1 rt wU wl hnjlas. Amikor szívesen rátérn

ének a kaláleT~lt^Ttdáíá

á^a7Persze ez csak ssorányosan van és inkább ösák szóbeszéd hangoztatásaié ez is salyos veszélyt rejt magában és nekünk erre a veszélyre is fel kell figyelnünk nenogy megsértsük Pártank parasztpolitikámt. /-\. A tszcs-k felülvizsgálása igen na^y értékben elősegítette, Jkogy az oda nem való elemek, a kuiákol által beépített ügynökök döntő AöBDségukben kivalkeriilienek,?!. a bugyii "Petőfi"" tszcs-ben egy volt Vsseadőr Szita Gábor volt az eln8k»Tei;jesen önkényesen végezte a esaporl belső Ügyeit* A tagokat semmibe nem avatta be.iSs adat ahogyan kiderült alattoaos aknamunkáiával több mint loo.ooo.Ft-al károsította meg a // csoportot. Vagy a pilisi flákosi t»zes-ben volt SSJgtoTi A aajos van / bent

#

akijtagság-44rsaA4iíáli^^ '. Ikeceli "Béke" tszcs-t a reakció" agy akarta széij kirobbantani.hogy a felülvizsgálás alatt 2 2 egyén kérte felvételét a csoportba.,* csoportértekezleten mindannyian megjelentek 4B. ott rendzavarást csináltak.!övetelték.hogy a 3-as számú tszcs-helyett 2-ee tipusa tszcsalakitsanak.Miat később kiderült,közöttük volt László Imre,volt Horthy* • száí'ados

fi

akinek 2e kh.szőlőié van és eszük 'igában aem volt, hogy a tszci be belép;jeaek*Á csoport tagiai elzavarták őka^ar ártekezIetrolJ Ülnél Jotftiaa erősödik és szélesedik s/Hermeio szövetkezeti mozgalom, a kidaksáVwiiiál dühösebbea iltabbasi támad. Az osztályellenség, a kulákság miaéi jobban érzi

t

ho^y af hurok szorul a gyaka m rtÜL a Maradék csepp ereMt ösi:zeszadi^iio^y ártson,vxs^zaszerezzepu-litikai, Is gázjtasagi hatakmátJA külák

i'eakciő összef

ogott e&e&-a tőrei Uh a -k

lerikális reakcióval, a

mely~WÖÜtöbb"mértékben*az asszonyok,a nők felé va&ez bomlasztó t©?éírenys飩t.?i. a laiosmizsel tf ,anol az aszszunyok nagyon vallásosak,va^y guanókon, ahol néMny a? elvált a írjétől,amiért az belépett a" tagcs-be.a falusi osztályharc vitelekéi is a tszcs ta^ok járnak elől ió példával»A kulákság egyéb reakció támadása őket éri le -közvetlenebbül ás döntő feladat• szamukra,bo^y felvilágosi tő, neveid munkával,lagmesszebbmer ssal segítsük a tszcs-be tömörült dolgozó parasztságot, minél nagyoiib csapást tudjunk mérni a kulákság és a reakció ki Bérleteire. III. A tszcs-k.gazdasági helyzete. A megyénk területén §9 régi rt van,mely 1948.őszén vagy 1949.tavaszán alakult meg.Jelentős nur teltben az ősz folyamán emelkedati fel a tszcs-k száma.Üeg leli állapítanánk azt is,hogy a tszcs.mozgalom megindulásakor a tszcs-k nagyobb mértékben.fcishaszonbérietl, a 9obo-er rendelet értelmében igénybevett előha szénbe rle ti földeken alakultak msi és a tagok többsége agrárproletár volt. a most utóbb alakult tszcs-teéj már más a halYzst.^ost már nagy $-ban lépnek be,nemcsak ujbirtokosok, hanem régi kis- és közéopajeasztok. A tszcs-k felülvizsgálása után kesritett kimutatás szerint összesen 178 tszcs van a megyénk terii éten,Statisztikai adatok szerint tszcs a földterület, valamint a tagság összetételének szempontjából a következő képet festi*