MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1949

1/6. ő. e. 1949. június 13. • Vb ülési jegyzőkönyv 254–278. - Napirend: - 2. A DÉFOSZ munkája. 262–271.

Házi Árpád alispánt Én felvetettem azt a kérdést, hogy milyen módon javította meg a Défosz a termelési versmny munkáját, ugyanis a jelentés azt mondja, hogy ezen a téren az utóbbi időben fellendülés van. Kekem az a véleményem, hogy a termelési versenyben napról napra visszaesés van. A termelési versennyel lényegében nem foglalkozik a Défosz és nem kereste meg a szervezeti formát, hogy hogyan tudunk a termelési versennyel foglalkozni. Az az álláspontom, hogy amiről az egyik elvtárs beszélt, hogy a dülőbiztosokkal, mezőőrökkel, gazdajegyzőkkel rendszeres értekezletet tartsanak, azt ne elvileg, hanem gyakorlatban tartsák meg* A másik, amit kérdeztem, hegy hogyan történik a munkaközvetítés, erre szintén nem kaptam választ, pedig azért tettem fel, mert véleményem szerint a munkástagozat megerősítése szempontjából a munkaközvetítés, az érdekvédelem, a kulákok elleni harc igen döntő, feltétlenül a Défosznak agjcc megyei politikát kell folytatni, mégpedig egy megyei munkaterv alapján, amelyben mindezek a kérdések megvannak. Sebes Imre megyei titkári Mivel a hfzz ászólásofcban az elvtársak eléggé kimerítették a Défosz munkáját, szeretném összefoglalni a dolgokat. Az elvtársak megállapították azt, hogy a Défosz munkájában feltétlenül egy bizonyos javulás észlelhető a múlttal szemben, azonban ez a javulás nem elegendő és komoly hiányosságok tapasztalhatók. Az első és legkomolyabb hiba és feladat is egyben, amim javitanunk kell a munkástagozatok kérdése, illetve a Défosz szociális összetételének megjavítása. Itt van a legkomolyabb hiba és ezért nem tud a Défosz komoly munkát végezni. Éppen ezért az elvtársaknak meg kell vizsálni, hogy milyen helyi viszonylatban a Défosz szociális összetétele, milyen volt ott y fékosz a múltban és meg kell nézni az okait is annak, hogy miért maradtak távol. A távolmaradásnak nem egy esetben az az oka, hogy a Défosz alakulásnál nem a dolgozó parasztság soraiból kerültek ki a vezetőség tagjai. Meg kell változtatnunk a Défosz vezetőségeit, tá kell vizsgálnunk, mert igen sok esetben a párt nincs kellő számmal képviselve. Jk harmadik hiba, ami döntő kérdés, hogy munkásokat kell adni a Défosz munkájának segítségül, elsősorban is agrárproletáriátust, de ezen tul a munkásosztályból kell adni a Défoszba, mégpedig elsősorban is azokat, akik a mezőgazdaság voialán dolgoznak, gépállomás ok i állami minatagazdaságok munkás dolgozói és ezen tul a járási vezetőségeket nem egy helyen munkás káderekkel kell feljavítani. A paraszti elvtársaink is nem egyszer ingadoznak akkor, amikor paraszt kérdésről vagy szövetkezeti kérdésről van szó. A véleményem az, hogy az irodavezetőknél, a járási titkároknál feltétlenül munkás káderekkel kell megerősíteni a Défoszt. Hem is azt tartom veszélynek , amit fehér elvtárs felhozott, hogy némply he* lyen a gépállomások dolgozói túlságosan beleavatkoznak a Défosz munkájába, én nagyobb hibának tartom, hogy egyes helyeken egyáltalán nem avatkoznak bele a Défosz ügyeibe. Izek lennének véleményem szerint az első legfontosabb feladatok. Ha a káderekről beszélünk, azt hiszem nem eléggé értéV kelte ki a Défosz vezetőség a választási munkában kitűnt Défosz tagok munkáját, fía ezeknek munkábaállitása nem történik meg sürgősen, akkor komoly bajok lesznek. Súlyos hibát követnénk elm, ha ezeket az embereket most a Défoszon belül nem tudnánk foglalkoztatni, m. azt hiszem, hogy a Défosz megyei vezetőségének egyik hibája az, hogy nem látja a saját hifcáit. Beszél arról, hogy elkövettek hibákat, de töblret beszél arról, hogy nem kapja meg a kellő támogatást a Défosz Központtól. Én nem mondom, hogy nincs