MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1949

1/6. ő. e. 1949. június 13. • Vb ülési jegyzőkönyv 254–278. - Napirend: - 1. A mezőgazdasági nemzeti vállalatok pártszervezeteinek kérdése. 255–261.

- 3Jellemző a kulákokra, hogy sorozatosan ajánlják fi és még a megvesztegetés tol sem riadnak vissza, A munkánk során megnéztük, hogy milyen viszony nemzeti vállalat és az Állami Mezőgazdasági Központ közöti nemzeti vállalatnak a központi szervekkel való kapcsolata dottan bürokratikus megnyilvánulásokban mutatkozik. A központtól körlevelek formájában jön le az utasitás és ugy néz ki, hogy egyes üzemegységek csak végrehajtó szervezi a Közponímak, pl, a Hlldpusztai Állami Gazdaság a kiadott rendelkezéseket lemásolja és kiadja és § naponként tesznek jelentést telefonon. Az Állami Mezőgazdasági Központ időnként küld le ellenőrző embereket, de azok csak az adainisztárációt ellenőrzik és meglátszik, hogy ugyanolyan emberek, mint akik ott vannak. Az ellenőrzés egyáltalán nincs megszervezve. %y tűnik fel az egész, hogy még mindig lehetséges, hogy ezek a régi mezőgazdasági szakemberek a fölcteüvelésügyi Miniszterium©ól való reakciós szakemberekkel szoros kapcsolatban vannak és ezek egymás disznóságait rejtegetik. Pl*-Pótharaszt-puszién az egyik lmok szakember volt katonatiszt, a másik irnok szintén volt hivatásos katonatiszt. Ilyen eklatáns példa az Állami Mezőgazdasági Központnak egyik kiküldött ellenőre Marton nevezett ©gyom. akivel kapcsolatosan meg kell tenni azonnal a jel ex test az Államvédelmi latóságnál. Különböző rémhireket terjeszt. Az illető, mint kitudódott banktisztviselő 22 óta és büszkén mondogatja, hogy 1927 óta a MGKÍAt tisztviselője és ugyanazt a munkát végzi, mint azelőtt. Egyébként nagybérlő is volt. Az észrevételünk az, hogy túlzottan aagy a bürokratikus adminisztáxáció • Az üzemegységek, mint végrehajtó közegei,az Állami Mezőgazdasági Központ utasításait hajtsák végre, akár előny származik belőle, akár súlyos és hatalmas károk* A mezőgazdasági központnak, meg van nagyjából az üzemegységek fejlesztési terve, de ennek kidolgozása sem az üzemegységek vezetőinek, sem az ott dolgozó munkásoknak rendelkezésére nem áll* fermészetesen az üzemtervnek a hiánya maga után vonja azt is, hogy nem is lehet ellenőrizni, mert ha kimegy az ellenőr , nem tudja hogy mit kell megvalósítani annak az üzemegységnek. Az üzemegységek munkát ervei nem voltak megbeszélve a munkásokkal, ferv nélkül végzik a munkájukat és igy nem is alakulhat ki egy Összefogó kép az üzemegységek helyzetéről. Sincs az üzemegységnek egy olyan gazdasági ad&inisztárációja, amelyből nap, mint nap kitűnne a gazdaság helyzete. Ilyen módszerekkel legtöbbször csak évek multán a Központ állapithatja meg, hogy ebben vagy abban az üzemágban mi volt a jövedelmező, vagy Éáfizető, igy a vezetőknek nincs is meg a felelősség érzése az üzemen belül. Aa állami Mezőgazdasági Központ bürokratizmusa teljesen kiölte az üzemegységekből az málló kezdeményezést • A Központtól lejött utasításokat és körleveleket mechanikusan és vakon követik, még ha súlyos károkat okoz is* lem érzik pl. azt, hogy őnekik az olyan dolgokba is bele kell szólni, ami nem közvetlenül hatáskörükbe tartozik* lem érzik, hogy az ország vagyonáról van szó, hogy a termelésnek az ország érdekében kell történnie. Az Öntözéses gazdálkodásnál,tűnt ki ez legjobban, valamint kitűnt, hogy mi van elterjedve az Állami Mezőgazdasági I?-nál, pl. a rendelkezéseknek a meggondolás nélküli végrehajtása* A Bemzeti Tállalatnál több mint 1400 kat.hold öntözéses vöröshere termesztését rendelték el. £zt ha mi megnézzük, öntözéses gaztenyésztésnek néz ki* Itt azt mondják, $ogy láttuk, hogy helytelen ez, de nem miránk tartozik, mert az Állami Mezőgazdasági Központ két ellenőrre bizta ennek a munkának a végzését* Amikor felvetettük a felelősség kérdését, az a gazdasági szakember megijedt és elismerte, de a vállalatvezető elvtárs éa a párttitkár elvtárs ennek ellenére sem voltak hajlandók elismerni ennek a szörnyű kudarcnak a hátrányát*