MDP Pest Megyei pártválasztmányi (1954. szeptember 4-étől pártbizottsági) üléseinek jegyzőkönyvei, napirendjei, határozatai 1948-1956:

1/2. ő. e. 1950. július 26. • Pártválasztmányi ülés 74–86. - Napirend: - 1. A Megyebizottság négyhónapos munkaterve. 74–85.

- 2 mozgalom mennyire erősödik, mert ahhoz.hogy a Haladó Párt ezt megtelje, ahhoz kellett, hogy a széles dolgoz©" tömegek Amerikában is egyre erőteljesebben követeljek a hivatalos politika megváltoztatását, innak következtében,hogy Koreában megfutamitották Őket,ez Amerikai tekintélyét jelentősen csökkentette.Mihelyt ez a szoritő kéz.amely a marshalí-terven keresztül a nyugati kapitalista országos vezetői felé érvényestili és mihelyt ez kicsit meglazult, az imperialista erők rögtön nyilvánvalóbbakká váltak éa egy másik ut keresése-nyilván a tömegek nyomása xérén~ egyre inkább világosan látható, Bzzel kapcsolatban akarom megemlíteni azt a levélváltást, amely Sztálin elvtárs és az indiai kormány elnöke^ Kéra között történt, Bérű levele -mögött.kát dolgot kell látnit Az ágyik -és ez a döntő- miután az összes gyarmati országokban fellángolt a harc és Indiában is nő a hars, igy ezzel féru sálát helyzetét akarja Indiában megszilárdítani. Másrészt a levél mögött me .húzódik, no-j Anglia erttttáXla a hurkot a nyaka körUl lazitani ás próbál más húrokat pengetni, ugyanis Angliát is szorítja az angol munkásosztály tarom* Amerika tekintélyénrk c o

;

: inését a kapitális** ta bandán belül mutatja m a körülmény is, ho^-y m IHS2 elnökének fel-ii'r.ra 22 ország -viszonylag elég gyorsan- vűlaszol a felára, így az egylf kereskedelmi segítséget,-' a másik kórházat. a harmadik gyümölcsöt és terményt akar szállttatti, de hogy katonai segítséget aojon az imperialistáknak, ezt egyik Illám sem vállalta Azonban hibás lenne azt a következtetést levonni.hegy most már az imperialista ellentétek a kapitalista országok között annyira kiéleződött, hogy valami harmadik erő lenne kialakulva. Brről egyelőre nincsen szőjno^y az amerikai burzsoá államok között olyan természetű ellentét alakuljon ki,ho

6

y két táborra szakadjon. Egyrészt azért mert jobban benne vannak a szorításban,másrészt sokkal jobban félnek a saját munkásosztályuktól.mintsem készen lennének nyiltan szakítani az amerikai imperialistákkal. Szt mutatja az angol hivatalos sajtó tf

f

fidgy miután férat ilyen levél megírására serkentették, közben azonban a hivatalos sajtó mm szűnik meg rágalmazni a Szovjetunót népi demokráciákat és a koreai népi hadsereget. Az ; egész kérdésből azt szeretném kihozni,hogy világosan látható egyreszi

t

hogy a nemzetközi helyzet egyre élesedik.Másrészt.hogy a békemozgalom -ezenfelül a munkásmozgalom- állandóan erősőaikjmely arra készteti az imperialistákat,hogy a provokációjukat tovább folytassák. Azonban,hogy a hel zet elezőaik,va|£f a harc elhúzása, vagy ujabb provokáció a világ másik részén, ez még nem jelenti, hogjr a háború szakaszába léptünk, vagy nagy most- mar nem lehetne megvédeni'a békét. Szt azért fontos elmonianos^mert pártszervezeteinkben már korábban is volt olyan nézet,hogy a habom kitör, akáraen yire nem akarjuk és nekünk az a feladatuak,ho^y fokozzuk a hatstref megerősitésát. íz a nézet alapjában téves Is ezzel szemben fel kell venni a harcot.Tisztázni kell, ho^y az imperialtaam srevokáeiék egyáltalán nem Jelentik,hogy sár a háború szakaszába lépt&nk.és ho&y a békét mm lehetne megvédeni, lányit a nemzetközi kérdésekről. A koreai események láttán, másrészt hogy orev;árosán is és megyénkbea is egyre jobban szorítjuk az ellene éget, ennek következtebea a hare kiéleződött.A koreai eseményeket az ellenség ugy értelmezte és-ugy próbálja beál itani -még a lények dacára ishogy ez már a harmadik világháború kezdete és rövidesen jönnek az angol-amerikai csapatok és ok lesznek a legények. Az a korülm'ny azenban,hogy minden akadékoskodásuk ellenére lényegében sikeresen befejeztük és gyorsan az aratást,íogy eredménnyel végezzük a beiskol'zást és ezenbelül leszorítottuk a hittanra beiratkozok számát az a körűim íny, hogy néhány helyen végigver tiinka jobboldali szociáldemokratikon, leiarattuk a norma és bércsalókat, és aza körülmény hofy az alsó papság jelentős része kiáii mellet tünk, másik része aki passziv az sem viszi aktivan a püspöki kar vonalát, ^zak a tények mind arra késztetik az ellenséget,agiy megmaradt erőikkel még élesebb,még keményebb ellenállást próbáljanak kifejteni,