MDP Pest Megyei pártválasztmányi (1954. szeptember 4-étől pártbizottsági) üléseinek jegyzőkönyvei, napirendjei, határozatai 1948-1956:

1/2. ő. e. 1948. december 5. • Pártválasztmányi ülés (kibővített) 26–59. - Napirend: - 2. Hozzászólások. 43–59.

Harmati József Vác városi tikár: [JUIATTAB ! : Farkas SsfessxelTtárs'bess.éáe után, melyben foglalkozott a tagság felülvizsgálásával, Vácon .-felmértük pártunk erőit, fel -mált'iik ugyanakkor az ellenségerőit is ás. megállapítottuk, hogy . a főellenség'a kerikális reakció. 3z a reakció nagy részben a nőkre támaszkodik, l^gállapitottuk/ hogy ezen egyrészt oktatás, srészt .helyes agitációs csoportokon keresztül - segíteni kell» Nem kis mértékben, jelentkezett ez az üzemeknél is, ^ah^DŰL • a ,$ól dolgozó üzemek eredményét lerontotta* A felülvizsgálás során megkérdeztük elvtársainkat, hogy a feles egük milyen mértékben: vesz részt a demokrácia épitésében, finnek komoly hatása -van és . az -elvtársaink igyekeznek feleségüket bevonnia munkába és ezen -ártéren pártunkhoz való viszon; .ízben megjavult*; Szirmai elvtárs beszélt arról, hogy Vác^városában a noknel milyen nagy bajo Mi ezt a hiányosságot felismertük. •'. • ,' ; keli. mondani, -hogy a reakció milyen leplezettforn igyekszik működni az iskolákban, hogy felvagdossák a gyere-. kfck télikabátjait zsilettpengével és ezzel,igyékssik a reakció az állaaositott iskolák.tekintélyét lerontani. Mi ezt. a kérdést, is felismertük és éppen2ezen keresztül, gyűléseken,-valamint agitációs csoportokon keresztül-átbeszéltük ezt a kérdést és igyekitlnfc,a köztudatba bevinni, Radványi '.Tibor, elvtárs: A'szövetkezeti kérdés e^v' igen nagy probléma Magyar- . ország életében. Nekünk a .célunk, hogy egyesitjük a Hangyát- a földműves szövetkezetekkel. A szövetkezeti kérdéssel foglalkozva meg kell mondanom, hogy a fúzió kérdését most már ne "sürgessük*. : A fúziót ugy sem fogjuk tudni végrehajtani, ha nem demokratizáljuk- a Hangyát, szövetkezetek kérdését nem szabad erőltetni, mert a szövetkezet utjja önkéntes és erőszakkal nem fogunk tudni célt érni. A következő pont épp az, hogy a dolgozó parasztsággál tudat-ö-sitani Jkell, hogy ezt. a munkásosztál^mak^köszönheti,; hogy a munkásosztály/ a vele szövetséges parasztsággal hajtotta végre es hozta létre a faluban a nagyüzemi gazdálkodást, a je életet. A másik pedig az, hogy a,termelő szövetkezet állandóban fejlődjön, des a legfejlettebb termelő szövetkezet is még messze van á kolhoztól és ezt nekünk nem szabad összetóveszteih'i. Azt is meg kell mondani, hogy a kolhoz ké? désében"eddig deffenzivába voltunk • és most át kellaa .mennünk offenzívába, nem szabad hagynunk,hogy a reakció magyarázza még a kolhoz-kérdést* Hanuszta elvtárs, gödöllői járási titkár; / Sebes elvtárs beszédében megemlítette, a gödöllői járásban működő felülvizsgáló bizottság munkáját. Azt mondta, hogy 21 esetben kellett megváltoztatni ennek a bizottságnak a javaslatait. A gödöllői járásban a bizottság elnöke ugy tekintette a magam személyét, mint hivatalból beküldött személyt, akinek csak az a dolga, hogy a szükséges információt megadja, de a . kaderezésnél. nem kérte ki a véleményemet. Sbből adédott.aztán, •hogy a.jjegye Bizottság a javaslatainkat megváltoztatta, i B álint Ant al budakörnyéki j ár, b i z. t ag: Éen egy esetet mondok el* Tinnyéről jöttem haza és egy apácával ültem együtt az autóbuszban* Elmesélte, hogv hogyan csinálják a propagandát az iskolákban. Ha egy gyerek jol tanul, kap egy szeiitképet, 10 szentkép után-kap egy könyvet.