MDP Pest Megyei pártválasztmányi (1954. szeptember 4-étől pártbizottsági) üléseinek jegyzőkönyvei, napirendjei, határozatai 1948-1956:

1/2. ő. e. 1950. december 1. • Pártválasztmányi ülés 118–138. - Napirend: - 1. Beszámoló a Megyebizottság munkatervének végrehajtásáról, valamint a további feladatokról. 119–128.

• 5 ** nak az iskolán akkor sül ki egyesekről, hogy ellenséges elemek*Pl* & ráckevei járásból bekerült egy kulák csemete aki eddig BÉFOSZ titkár veit,Gödöllő és Szenteeadre járás kivételével egyik járás sem küldte j be pontosa* e megadott határidőre az iskolára javasoltakat,. Ez egyrészt politikailag hátráltatja a muakánkat másrészt pedig a sok fölösleges telefonálgatás igea költséges* És ez sikerülhető lenne* Fagy hiba az, hogy a termény elszámoltatással kapcsolatban az alapszervezetekben ©portunista hangulat kezd urfé lenni, de mág a járási bizottságaink funkcionáriusait is előbb meg kell győzni a kimenő elvtársaknak, hogy termett burgonya, mert hiszen van feketén, csak nem akarják beadni* Előfordul az is, hogy a járási bizottságon belül pl* a gödöllői járásban a járási agit*prop»felelős a letartóztatott kulák orvost védte* Az ellenség hangját fuják nagyon sok esetben járási bizottságaink is akarva, vagy nem akarva* Nagyon ellaposott az ellenség elleni küzdelem ennek tudhatŐ be, hogy az iskolás gyermekek szervezetten valamennyien kitépték'a könyveikből Lenin Sztálin és Eákosi elvtársak képeit, Budaörsön* Az aaaódi járásban rendaa©résen megvernek funkcionáriusokat Is rendőröket* Mi mind ezeket nézzük és nem teszünk ellene semmit* Sürgősen fel kell nekünk g számolnunk az ellenség garázdálkodásait* Puhaság lett úrrá és az alap szervezeteink vezetői igen sok esetbea megfutamodnak a feladatok elől* A monorl járásban például nem jöttek el máskép a titkárok az értekezletre, csak ha behozták őket autóvei, mert esett az eső. Hát'elvtársak és ha mág súlyosabb lesz a helyzet mint esőesés? Akkor mi lesz? megfuta*©dunk? És, hogy ilyen jelenségek mutatkoznak ez mutatja* hogy nem foglalkozunk eléggé a káderek bolsevik nevelésével'* A járási bizottságaink is nagyobbrészt szaladgálással töltik idejüket és nem fordítatnak elég gondot *a nevelésre* Ennyit a járási bizottságok munkájáról* A járási bizottságok nagyszerűen megtudták álnl a helyüket a tanácsválasztás békekölcsönjegyzés ideje alatt a helyüket, akkor miért nem tudják most ellátni a feladataikat? Erre elvtársak nincs magyarázat* izek amelyeket én felhoztam ©kok, amelyeket ki kell küszöbölni,* Vannak nékünk komoly eredményeink, amelyekre támaszkodnunk kell és meg is fogjuk tudni a jövőben is oldani a feladatainkat* összefoglalva az alapvető hiba az, hogy az ellenség elleni harc nem állan_ dó nem szívós* nem erősödő jellegű* A békéért folyó harc terén bár értünk' el eredményeket, de még nagyon sokat kell tennünk azért* éo-»még-aagyoa-«é« ke^-keil-tonaünk-asjé?*? hogy szétverjük a pacifista júlsgü békéért való óhajtozást* Konkrétabbá kell tennünk a békéért folyó harcot* Az agitációs munka alacsony színvonalon áll* Nem látjuk el konkrét feladatokkal* hanem általános feladatok körül mozog,, Nem fordítottunk elég gondot saját magunk és funkcionáriusaink képzésére, nem kérjük számon az elmulasztottakat* A begyűjtés terén sokkal határozottabban kell vinnünk a munkát,, mert az eredmények azt mutatják, hogy ha valóban neki látunk lesznek is eredményeka Ezt a harcot ugy kell kezelni, mint aki nemítesz eleget a beadási kötelezettségének az az állammal szembeni kötelességét nem teljesítette„és az alapszervezeteink nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel, mert ez nekik kényelmetlen volt! 25»©o® gazda be lett idézve elszámolásra és ebből 5»eo© nem Jelent meg, 3#©5© teljesítette teljes egészében, 6*17© csak részben, a több: pedig egyáltalán nem tett eleget £ beadási köteÍezettségéaek*Nem mutatunk rá kellően, hogy ez milyen súlyos megsértése az állammal szembeni kötelező ttségünknekl Azt bizonyltja ez a tény, hegy nem folytatunk jó tömegfelvilágos itó munkát. Nem foglalkoznak a tszcs fejlesztéssel sem az alapszervezetek, A középparasztsággal is nagyon rosszul állnak pártszervezeteink* Pedig a középparasztság megnyerése nélkül nem lehet áttérni a falun a szocialista gazdaságra, nem lehet nagymértékben előre haladni a mezőgazdaság kollektivizálása felé. Alapszervezeteink nem viszonyulnak az ipari termelés kérdéséhez sem ugy uint kellene* nem látják, hogy egész gazdaságik