MDP Pest Megyei pártválasztmányi (1954. szeptember 4-étől pártbizottsági) üléseinek jegyzőkönyvei, napirendjei, határozatai 1948-1956:
1/2. ő. e. 1950. augusztus 30. • Pártválasztmányi ülés 87–117. - Napirend: - 2. A népgazdaság fejlesztésével kapcsolatos KV-határozat végrehajtása. 100–117.
technikai normákat dclg ztak ki, melyeket munkásaink és munkásnőink techkai és szakmai tudáséhoz , elmaradottságához szabtak. Azóta eXtelt néhány esztendő. Az emberek az alatt az idő alatt nagyot nőitek, technikai fi tudásuk fejlődött, a technikai normák viszont változatainak maradta, érthető, he^y ezek a normák moat a mi uj embereink számára elevultaknak bizonyultak." ügy gondolom, amit Sztálin elvt. mondott az Sa.U.-ba a szocializmus építésére a szoc. ipar megszilárdításéra és toávtfbbfejlesztésére a So-as években és ezt a példát követve, hogy mi is a szocialimust építjük Sztálin elvt. err©vonatkozó ssavai útmutatásul szolgálnak a mi számunkra is. Pártunk központi vezetőségének és a Minisztertanácsnak határozata óta a megyénk terülőtén az elmúlt hónapokban igen komoly eredményeket értünk el az üzemeinkben a munkafegyelem megszilárdítása a személyes felelőség elmélyítése és a munka termelékenységének emelése terén. Bejelenthetem az elvtársaknak azt, hogy megjénlrben a normarendesést döntő zömében sikeresen hajtottuk végre. Az üzemeinkben az ui pártvez"tőségeink megálltak helyöket ebben a csatában és ezt a nehéz csatát sikeresen mg is nyerték. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkások megértették • Pártunk és kormányunk kezdeményezését a normarenaezéssel kapcsolatban. Megértették, hogy a munkásosztály érdekelve van az ui normák megállapításában és hogy a régiek tarthatatlanok. A munkásos tisztában vannak azzal és megértették, Kogy minden olyan rendelkezés, amely Pártunktól és kormányunktól jön. az a munkásoztály és az egész dolgozó nép érdekeit szolgálja. ISzért támogassák nagy lelkesedéssel és vert ék vissa az ellenség támadását, aki a normarendezést ugv igyekezett beállítani, hogy a normarendezés a munkásoztály kizsákmányolása, a munkások nyuzása. Tehát elvtársak, mint ahogyan az előbb említettem megvénkben a normarendezés döntő zömében befejeződött kisebb hibákból, mellék zöngéktől eltekintve teljes sikert és eredményt értünk el. b zen idő alatt a harc megnyerése iiején megnőtt a dolgoséi: bizalma, éa ma már nagyon sok ügeiaből kapunk jelentést, hogy az ui normájukat is túlteljesítik. Azokban az üzemekben a&ol jól dolglkoztak a normarendezés kérdésével ma már komoly eredményeket tudtunk ielmutatni. Mint pl. a csépel autógyárban, a nagykörösi lédagyárban az U»ag textilgyárbau ós a szentendrei papírgyárban alaposan átbeszélték a dolgozókkal anormarendezás fontos• ságát és jelentőségét ás az uj norma megállapítása után, mely nem volt se szoros, se laza. a dolgozók máris túlteljesítették. Pl. a csépel antőgyában a dolgozók öo >-a, a*; észaWbudai téglagyárban a dolgozók 62 $-a a pilisi bányában a dolgozóknak 82 r í-& teljesítette tul a normát. Azaaban a pozitívumok mellett negatívumok is mutatkoznak. Különösen hiányosság volt észlelhető az előkésztő munkálatoknál. Egyes heheiyeken lebecsülték a dolgozók öntudatát, sőt feltételezték azt, hogy s normrenáezést lehetetlen végrehajtani. :iegMtek a kérdéstől, nem mertek a munkások elé kiállni, hogy velük megbeszéljék ezt a feladatot, •agy ha kiálltak is az alapbéremelésről beszeltek, sa nem pedig az alapbér és a normarendezésről. Hiba volt az is. Hogy a JB-ink nem teljes súllyal és a kérdés jelentőségének megfelelően foglalkoztak a normarendezés technikai kérdésével. Az első időben nem egy üzemben lebecsülték a népnevelő" munka szükségességét és elfeledkeztek az ellenség flleni harcról, ilem egy pártbizottságon előfordult, hegy nem tudták, hogy járásuk terül tén mikor vezetik be az uj normát. Pl. a szentendrei JB. az egyik háromszögülés értekezletet, amely a normarendezés kérdésével foglalkozóit, akitivával tarbtta meg. Vagy a váci városi pártbizottság riszt vett egy ilyen termelési értekezleten, ahol a normarendezés kérdéséről kellé tt volna alaposan beszélni és a városi pártbizottság titkára nem szólt a kérdésekéhez nosza, nem hozta ki a normarenezés fontosságát. A JB-ink munkájában hiba az. hogy bizonyos mértékig elhanyagolják az ipari termelés kérdését éa túlságosan ráállnak a mezőgazdasági vonalra. Persze nem arról van sző, hogy ezt ne vigyék, de feltétlenül fontos, hogy munkájukat ugy szervezzék meg, hogy az ip ar krédésvel is tudjanak 10 U ^/