Kiss Anita (szerk.): Forrásaink a reformációról. Dokumentumok az MNL Pest Megyei Levéltárából (Budapest, 2018)
Dokumentumok
A fóti és cinkotai lelkészek elleni panasz kivizsgálása Péteri, 1782. szeptember 21. Laczkovits György főszolgabíró, Mágocsy Mihály esküdt, Szemere Ferenc és Veres István jelentése Rabián András egyházmegyei ember jelenlétében. A megyei közgyűlés határozata alapján kiküldött jelentéstevők a váci püspöki hivatal panasza alapján július 23-án megvizsgálták néhány evangélikus és református egyház- község vallásgyakorlatát a május 16-án kelt királyi rendelet előírásainak megfelelően. 1) A kishartyáni reformátusokkal szemben az a panasz került papírra, hogy a plébánosnak járó temetési stóla fizetését beszüntették, továbbá kijelentették, hogy a katolikus iskolamesterre nincs szükségük. A bizottság maga elé idézte Nagy György bírót, Sidel András, Vesenyi János, Po- vasan Mihály, Pintér Mihály és Tóth András esküdtet, akik megerősítették, hogy a stólát nem akarták volna kifizetni. Pálóci Horvát György földesúr utasítására azonban mégis fizettek, ezért a falu nem hibázott. A stólát egyéb uralkodói rendelet megjelenéséig tovább fizetik. Erre a bizottság figyelmeztette őket. 2) A cinkotai evangélikus és a fóti református lelkészt azzal vádolják, hogy Mogyoród és Csömör községeket leányegyházként maguknak követelik, oda kijárnak, és tényleges lelkészi szolgálatot látnak el. A cinkotai evangélikus lelkész igazolta, hogy a váci püspöki hivatal panasza rá nem, csupán a fóti református lelkészre vonatkozik. Ünnepélyesen kijelentette, hogy Mogyoródra és Csömörre kizárólag a betegek látogatása céljából látogatott el. A fóti református lelkész elismerte, hogy két gyermeket Mogyoródon megkeresztelt. Erre azonban a második, türelmi rendeletet értelmező utasítás előtt került sor. A keresztelési stólát a mogyoródi plébánosnak azonban megfizették, amit ez utóbbi is elismert. A lelkész a második rendeletet követően hasonló tevékenységet nem folytatott. 3) A Péteri községben lakó evangélikusokkal kapcsolatban, akik az üllői plébánia joghatósága alá tartoznak, és a stóla, valamint az egyéb szolgáltatások fizetését állítólag megtagadták, az alábbit tudta meg a bizottság: Chiba Pál és Kucsa János voltak a községi küldöttek az Üllőn végzett kánoni látogatás alkalmával, akik a fenti kijelentést tették. Kucsa János bíró és Chiba Pál albíró, továbbá idősebb Kucsa János, Szenyan György, Szenyan András esküdtek és Kováts Pál jegyző az A jelű mellékletben leírták a kijelentés részletesebb indokát.20 A bizottság a lakosokat figyelmeztette a plébánosnak járó stóla és egyéb járandóságok megfizetésére. Egykorú másolat, pecsét nélkül, latin. Jelzet: MNL PML IV. 1. d. No. 113/1782. 24. 20 A melléklet csak annyit tartalmaz indokként, hogy nem akarnak Üllő leányegyháza maradni. 39
