Kiss Anita (szerk.): Forrásaink a reformációról. Dokumentumok az MNL Pest Megyei Levéltárából (Budapest, 2018)

Dokumentumok

Szentmiklósi és óvári Pongrácz Baltazár (Boldizsár) evangélikus kurátor

kérelme a megyéhez Péteri, 1786. január 16.

Alulírott, mint a Pest-Pilis-Solt vármegyei evangélikus egyházak világi kurátora, elejét véve annak, hogy a felekezethez tartozó lelkészek és iskolamesterek a nemrég köröztetett uralkodói rendelet be nem tartása miatt súlyos büntetésben részesüljenek, kötelességének érzi, hogy nevükben is értesítse a megyét azon okokról, melyek miatt azok a kántori díj (cantatio visitationalis) és úrvacsoraíillér (caliscatio) tiltását, magukra nézve nem tartják érvényesnek.

Először is: A köröztetett rendeletben nincsenek konkrétan megnevezve az evangélikusok, eddig pedig amennyiben rájuk és érvényes volt a rendelet, mindig külön megnevezték őket

Másodszor: Ahogyan a coleda a lelkészi és tanítói jövedelem részét képezi, ugyanúgy az úrvacsorafillér a lelkész, a kántori díj az iskolamesterek bevételét alkotja. A Helytartótanács 1785. november 29-én kelt rendelete egyértelműen kifejti, hogy a szeptember 27-én kelt rendelet e tárgyakra nem vonatkoztatható.

Harmadszor: Ahogy a coleda, úgy az említett két bevétel sem tekinthető koldulásból származó bevételnek, hiszen az éves fizetésük része, a velük kötött írásbeli megegyezés illetve meghívólevél szerint.

Negyedszer: A mondott megállapodáshoz az eklézsiának tartania kell magát, mintegy szerződéshez, így szintén semmiképp nem tartható alamizsnának.

Ötödször: Mivel a helyi egyházra tartozik, milyen feltételekkel egyezik meg a lelkésszel és iskolamesterrel az éves jövedelméről, ezért azt, ha megegyeztek, meg kell adni.

Hatodszor: Ha ezeket az evangélikusoknál is megtiltják, akkor az egyházaknak meg kell téríteniük a kiesett összeget, másképp jogos, szerződés szerinti fizetésüket rövidítenék meg.

Egykorú másolat, pecsét nélkül, latin.

Jelzet: MNL PML IV. 1. e. 1786. No. 343.

125.

170