Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
III. Pest megye hivatali (1009-2016) - III.2. Főispán (1655-1949)
II. 2. Az adókötelesek anyagi teherbíró-képességüknek megfelelően részesüljenek a közterhekből. II. 3. A megyei tisztviselők adózással kapcsolatos visszaéléseit akadályozzák meg. II. 4. Törvénytelen szolgáltatások szedésének tilalma. II. 5. A pontos adófizetés felügyelte. II. 6. Közpénzek magáncélú felhasználásának tilalma, az adótisztviselők rendszeres elszámoltatása. II. 7. A károkat gyorsan be kell hajtani a vétkes tisztviselőkön, vagy örököseiken. II. 8. Meg kell akadályozniuk, hogy a pénztárakban nagyobb összegek halmozódjanak fel. II. 9. A főispánt a megye negyedévente értesítse, hogy hol volt késedelmes az adóbefizetés, a főispánok szükség esetén tegyenek jelentést a Helytartótanácsnak.50 A nádorok és helytartók hivatalból a Helytartótanács elnöki tisztségét is betöltötték, amelynek székhelye 1784-ig Pozsony volt. A nádorok birtokainak többsége (Pálffy, Batthyány családok) a Nyugat-Dunántúlon és Felvidéken helyezkedett el, egyéb kötelezettségeik pedig gyakran szólították őket Bécsbe, és a Habsburg Monarchia nyugati felébe. Ez utóbbi különösen igaz a császári ház tagjaira (Albert, Sándor Lipót, József és István főhercegek). Az adminisztrátori tisztség kialakítása tehát égetően szükséges volt számukra. A főispánok munkáját II. József uralkodása alatt érték újabb lényeges változtatások. Trónra lépése után az új uralkodó Albert szász-tescheni herceget felmentette a magyarországi helytartói szolgálat alól, és áthelyezte Osztrák Németalföldre, ugyanebbe a beosztásba. Albert herceg áthelyezéséről 1781. február 12-én értesítette a Pest megyei rendeket, amelyet egy hónappal később hirdettek ki.51 A Magyar Királyi Helytartótanács elnöki posztját az országbíró vette át, de a Pest megyei főispáni hivatal ezzel megürült. A főispán halála, vagy áthelyezése nem jelentett egyet az általa kinevezett adminisztrátor megbízatásának megszűnésével. Az alig egy éve hivatalba lépett Ürményi József például 1781 tavaszán megőrizte pozícióját. Az adminisztrátor azonban elégedetlen lehetett a karrierjével. 1781 nyarán a Pest környéki katonai tábort meglátogató uralkodótól sikerült egy rövid kihallgatást nyernie, amelynek során főispáni kinevezésért folyamodott. Ezt a későbbiek során emlékiratba is foglalta. Pálffy Károly kancellár Ürményi munkájával tökéletesen elégedett volt, mivel II. József részére rendkívül jó képet rajzolt a főispáni adminisztrátorról.32 Az uralkodó 1782. március 1-jén írta alá Ürményi Bihar megyei főispáni kinevezését. A Pest megyei adminisztrátori székben utódja Zichy Ferenc gróf lett.53 A kinevezési okirat szerint főispáni feladatokat kellett ellátnia, adminisztrátori címmel.54 A személycsere ekkor még nem sértette az 1659. évi LXXVI. te. előírásait. Az új adminisztrátor nem jelent meg személyesen hivatala átvételén a megyei közgyűlés ülésén egyéb országos elfoglaltságai miatt. Ez alól II. József Pálffy Károly javaslatára felmentést adott, mivel az adminisztrátori hivatal viselésének nem feltétele a beiktatás, azonban hivatali munkáját haladéktalanul meg kellett kezdenie.55 A s^emkö^ti oldalon: A Pest meyye latin köriratos pecsétjéről syóló adománylevél (1733)
