Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
Elnöki köszöntő
A történelmi Pest-Pilis-Solt vármegyében 1659. december 4. napján állították helyre a megye közjogi egységét, történelmi határait és különleges jogállását, mely alapján Pest megye minden más megyénél nagyobb szabadsággal, és több felelősséggel rendelkezett. A vármegye vezető szerepet vállalt az ország újjáépítésében, a parlagon heverő földek megművelésében, majd a reformkor fejlődésében, és az ipari forradalom éveiben. A Megyeházán szavazták meg a Tudományos Akadémia alapítását, a Lánchíd építését, a nemzeti ipar támogatását, és mindazt a döntést, amivel a Vármegye a nemzeti ügyet szolgálta, és fővárost épített a nemzetnek. A Megyeháza Díszterme ma is azt a célt szolgálja, mint egykor, helyet ad azoknak az ügyeknek, amelyektől mindannyiunk sorsa függ: a környezet megőrzése, a családunk egészsége, a vállalkozások fejlődése. A közösségeink jövője. Pest megye címerében az oroszlán a bátorságot jelképezi. A Megyeháza falai valóban tanúi voltak az igazi bátorságnak. Az évszázadok alatt nem egyszer pusztították el a közösségeit. Több olyan csapás is érte, amikor néptelen- né, üres pusztasággá vált a vidék. A tatárok, az oszmán hódoltság és a háború, mely megszabadított minket a megszállóktól, majd két század virágzása után a két világháború. Megannyi vihar, ami elemi erővel csapott le az itt élő emberekre. Mindezek ellenére a megye újjászületett, mint az ország szellemi, gazdasági és közjogi központja, a mindenkori királyi székhely és a korona székes fővárosának helyt adó vármegye. A nagy háborúkat követő újjáépítés, a reformkor és az ipari forradalom lendülete, a modern magyar államiság megteremtése, és a nemzeti gondolat évtizedei. Büszkén gondolunk ezekre a történelmi pillanatokra, mert Pest megye újjászületése nem csak számunkra teremtett új otthont, de erőt adott az országnak és a magyar nemzet egészének is. Erőt adott a hit, a bizalom, a remény, és az, hogy az itt élő emberek maguk írták ezt a történetet. Egymillió-háromszázezer ember. Egy kisebb európai ország lakosságának megfelelő számú ember él a megye 187 településén. Sokan vagyunk, és sokfélék. A Pilis, a Duna, a dombvidékek és az Alföld találkozása egy varázslatos vidék. De az igazi csoda csak akkor válik valóra, ha az emberek felismerik, hogy a jövő nem megtörténik, hanem mi valósítjuk meg. Ahogy tették azt, az itt élő emberek évszázadokon keresztül. S^abó István, Pest Megye Közgyűlésének elnöke
