Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
II. Pest megye feladat- és hatásköre - II.5. Részvétel az országos közéletben
A következő oldalpáron: Kossuth Lajos és Fáy András, a% Első Ha^ai Takarékpénztár alapítójának képmása az egyik követté. Végezetül az utolsó rendi országgyűlés esetében még egy érdemi változással kell számolni a korábbi évszázadok gyakorlatához képest. A mandátum kötöttségére vonatkozó előírások jelentős mértékben enyhültek. A Pest megyei reformellenzék, majd nyomában a többi megyéé is kimondta, hogy csupán vezérelveket kívánnak megfogalmazni. Ilyen körülmények között Kossuth követté tétele önmagában politikai üzenetet hordozott.177 A népképviseleti választási rendszer bevezetése a törvényalkotásra gyakorolt közvetlen megyei befolyást eltörölte. Az 1927-ben visszaállított országy- gyűlési felsőházba a törvényhatósági bizottságok ismét közvetlenül küldhették el képviselőiket, mégpedig minden négy alsóházi küldött után egyet.178 A mandátum ugyan tíz esztendőre szólt, a választott képviselők felét azonban öt év elteltével sorsolás útján visszahívták, akiknek a helyét választással töltötték be. Természetesen a korábbi képviselőt is újra lehetett választani.179 A felsőház 1944 novembere után már nem ülésezett, azt а II. világháború után nem hívták új életre. A megyék országgyűlési direkt szerepvállalása ezzel véget ért. Az országos közélet befolyásolására eszközöket azonban nem csupán a törvényhozás kínált. A megyék a rendi korszakban egyik fontos jogként éltek az országos hatóságokhoz és főméltóságokhoz, sőt a királyhoz fordulás lehetőségével. Pest megye közgyűlése 1655-ben előjogainak megsértése, Balassa Imre főispáni kinevezése miatt fordult több ízben is az uralkodóhoz. A királyi rendelet elleni ismételt tiltakozás ugyan rövid távon eredménytelen maradt, a megye első embere 1656 tavaszán hivatalba lépett, ez a helyzet azonban csak 1659. évi országgyűlésig maradt fenn.180 A megcsonkított jogkörrel tanácskozó nemesi közösség II. József uralkodása idején országgyűlés hiányában ismét a feliratok eszközével élt, sőt nyíltan önkényuralmat emlegetett a Kancelláriára küldött levelében.181 A király uralkodásának utolsó éveiben a nemesek röplapokon is terjesztették álláspontjukat a kialakult politikai helyzetről.182 Az 1790. január 28-án a nemesség még nyíltabban fogalmazta meg az uralkodói gyakorlattal szembeni panaszait. A Pest megyei közgyűlés a török háborút egyenesen alkotmányellenesnek titulálta. A napóleoni háború korszakában I. Ferenc Magyarországon is kísérletet tett a rendeleti kormányzás bevezetésére. Ennek törvénybe ütköző elemeit a törvényhatóságok támadták. Pest megye 1812-ben tiltakozott az önkéntes lóbeszolgáltatás ellen.184 A reformkorban a feliratok összeállítása ugyancsak a törvényhatóságok eszköztárában maradt. Az 1860 decemberében létrejött második megyebizottmány nem egész két hónappal megalakulása után összeütközésbe került Ferenc Józseffel a lassan csordogáló adóbevételek miatt. A testület feliratában ki is fejtette, hogy a törvénytelenül kivetett adókat nem szedi be.185 A kiegyezést követően a törvényhatóságok működését szabályozó törvénycikk érintetlenül hagyta a megyék felirati jogát, amely egészen 1945-ig sértetlen maradt.186 A közélet olykor egyedi fórumot is teremtett a nézetek ismertetésére. Tisza Kálmán miniszterelnök 1881-ben egy úgy nevezett köz- igazgatási ankétot hívott össze az önkormányzatok előtt álló feladatok egyeztetése érdekében. Ezen Földváry Mihály alispán határozott kritikát fogalmazott meg az 1876-ban életre hívott közigazgatási bizottságokkal szemben, majd álláspontjához több résztvevő is csatlakozott.187 67
