Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)

II. Pest megye feladat- és hatásköre - II.4. A tisztviselők megválasztásának joga

közt.145 A rendeletek a törvényhatósági bizottságok létszámát a megyék esetében a korábbi negyedére szállították le.146 A virilizmust végleg eltörölték, és az általuk meghatározott keretek a koalíciós időszak végéig, a tanácstörvény elfogadásáig hatályban maradtak. A népképviselet tehát megszűnt.

Az országos gyakorlatnak megfelelően Pest megyében is a Nemzeti Bizottság döntött a törvényhatósági bizottság összetételéről 1945. április 26- án. A 240 fős testületbe a Függetien Kisgazdapárt 60, a Magyar Kommunista Párt 45, a Szociáldemokrata Párt 45, a Polgári Demokrata Párt 20, a Nemzeti Parasztpárt 35 és a helyi szakszervezetek ugyancsak 35 helyet tudhattak magukénak.147 A helyek elosztása ellen a Nemzeti Parasztpárt tiltakozott, az ülést elhagyta.148

A Nemzeti Bizottság választotta meg az újjáalakuló megye alispánját is Házi Árpád kommunista politikus személyében. Sőt a közgyűlési tisztviselők és a járási főjegyzők személyéről is e grémium döntött. Négy járást kaptak a kisgazdák, hármat-hármat a szociáldemokraták, a kommunisták és a nemzeti parasztpártiak és kettőt-kettőt a szakszervezetiek és a polgári demokraták.149 Az arányok a testületekben és vezető posztokon tehát a baloldali szervezetek számára alakultak kedvezően.

A tanácsok 1950-ben kezdték meg a munkát, amelyek elvileg választott testületet képeztek, de az egyedüli jelölő szervezet a Hazafias Népfront mögött rejtőző Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt volt. Az ideiglenes megyei tanácsok 1950. június 15-én kezdték meg munkájukat. A tanácsok tagjaik sorából választották meg a végrehajtó-bizottságot, de a tanács elnökének személyéről a tényleges döntés a párt berkein belül született meg. A tisztviselők tanácstagok közüli szabad megválasztását az 1971 -ben hatályba lépő III. tanácstörvény tette lehetővé.

Szavazatok leadása tanácsi választásokon

62