Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
II. Pest megye feladat- és hatásköre - II.2. Bűnüldözés és igazságszolgáltatás
első felében visszatérő problémát jelentett a közgyűlés számára.35 A szolgáltatási kötelezettség csak a 19. század második felében, a kaszárnyák felépítésével oldódott meg, azonban az 1879. évi XXXVI. te. és az 1895. évi XXXIX. te. még mindig fenntartotta azt. A lakosság terheinek arányosítása érdekében a törvényhatóságok pótadót vethettek ki területükön.36 A megye reguláris egységek részére ingyenes, majd 1751 után térítésköteles szállítási kötelezettséggel, ún. előfogatozással tartozott. E kötelezettséget a dualizmus alatt a vasúthálózat kiépítése szüntette meg. Földváry Mihály alispán ellen azonban még 1878-ban is egy késedelmesen teljesített előfogatadás miatt indítottak fegyelmi eljárást.37 II. 2. Bűnüldözés és igazságszolgáltatás A rendvédelem területén forrásaink szerint a megye a 17. század közepétől játszott egyre jelentősebb szerepet. A török hódoltság utolsó évtizedeiben ugyanis átvette a zűrzavaros időkben létrejött speciális, önszerveződő rendfenntartó intézmény, az ún. parasztvármegyék feletti irányítást, amelynek tisztjei és beosztottjai részt vettek a gonosztevők, a fosztogató végváriak üldözésében.38 Pest megyében ez a folyamat a 18. század 20-as éveire ment végbe. Ettől kezdve a parasztvármegye a közgyűlés egy rendvédelmi funkcióval is rendelkező támaszává vált.39 A feladatot a 18. és 19. század fordulóján a mezei biztosok látták el.40 A megyeházán a vizsgálat alatt álló, illetve a hosszabb-rövidebb büntetésüket töltő elítéltek számára börtönt is létesítettek, akiket a megye házipénztárának terhére élelmeztek. Az egyik legismertebb fogoly a történeti források szerint notórius hazudozó, Jókai regényében az elnyomottak jogaiért harcoló Rábi Mátyás, a „rab Rábi” volt.41 A börtön őrizete azonban néha csupán elégtelenül valósult meg. Kóczián György gyilkosság vádjával bezárt megyei biztos 1699-ben az őrizetéből megszökött.42 Rábi Mátyás pedig a cellájából is el tudta juttatni a különböző feljelentéseket a császári udvarba. A megyei fogda Rábi idejében túlzsúfolt volt. 1785 második felében 480—500 rab töltötte hosszabb-rövidebb büntetését a megyeházán, sőt számuk tovább nőtt a következő évben, mivel a kalapos király a nagy uradalmaktól megvonta a pallosjogot. Rábi Mátyás maga is kalandos körülmények között oldott kereket a tömlöcből.43 A megyék 1849-ig láttak el rendvédelmi feladatokat. A szabadságharc bukása után a kormány csendőrséget szervezett Magyarországon, amely a kiegyezésig működött. Ekkor visszaállították a hagyományos megyei pandúri rendszert. A karhatalom vezetője ismét az alispán lett, állományukat pedig a csendbiztosok, tizedesek vagy őrvezetők képezték.44 A járási rendvédelmi alkalmazottak létszáma 146 körül ingadozott Pest megyében 1872-ben.45 E tisztek azonban már nem tudtak a kor színvonalának megfelelő eredményeket elérni, ezért sor került az 1881. évi II. és III. törvényben az egységes csendőrség megszervezésére.46 A megyék ezt követően saját fegyveres testülettel nem rendelkeztek, de a szolgabírák a csendőri karhatalom segítségét igénybe vehették a rend fenntartása érdekében.47 45
