Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
I. Pest megye területi változásai - I.5. A Horthy kortól napjainkig
A megyében 1918-ig csak kisebb területi változások történtek: az 1877. évi II. te. Köncsög, Matkó és Bugac pusztát Kecskemét város hatósága alá helyezte, amely törvényhatósági jogú városként már nem állt megyei joghatóság alatt. Már 1879-ben kezdeményezte Kisoroszi elöljárósága, hogy Nógrádtól újra Pest megyéhez átcsatolják,105 amit 1881. évi LXIII. te. rendelt el. A törvényhatóság 1888-ban a tizennégy járásra oszlott, amelyek 1902-re központjuk neveit vették fel: Abonyi, Alsódabasi, Biai, Dunavecsei, Gödöllői, Kalocsai, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházi, Kunszentmiklósi, Monori, Nagykátai, Pomázi, Ráckevei, Váci járás. Ezekhez 1913-ban két új, egy Aszód és egy Kispest központú járás csatlakozott. I. 5. A Horthy kortól napjainkig Ráckeve város pecsétlenyomata Szentendre város pecsétlenyomata Az első világháború utáni konszolidáció természetszerűen hozta magával a területi közigazgatás újjászervezését. Ennek jól ismert eleme volt a csonka megyékből alakított, közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék létesítése. Emellett a trianoni békeszerződés által érintetlenül meghagyott megyék sem kerülték el a kisebb-nagyobb átalakításokat. Kecskemét városa már 1920-ban kezdeményezte a Nemzetgyűlésben, hogy Pest megye területét osszák ketté.106 A kérdés ismételten a Képviselőház napirendjére került 1932. május 20-án, amikor Dinich Ödön képviselő Dél-Pest megye lakosainak régi óhajaként fogalmazta meg a törvényhatóság kettéválasztását és egy Bács-Bodrog-Kiskun-Solt megye létrehozását.107 Pest megye ily drasztikus feldarabolására ekkor nem került sor, de határai 1930-ban csekély mértékben módosultak. Egyrészt Bogyiszló községet Tolnához csatolták, mivel a Duna szabályozása miatt a község határának nagyobb része átkerült a folyam jobb partjára, és az elvágta a korábbi hátországától.108 Az ugyanezen évben szentesített XXX. törvénycikk Bajaszentistván községet Baja városhoz csatolta, az ezzel átkerült Bács-Bodrog megyébe. A törvény előírásait a Belügyminisztérium 1930. november 1-jei hatállyal léptette életbe.109 Két esztendővel később Szeremle községet ugyancsak Bács-Bodrog vármegyéhez, illetve Alsópenc és Sügy pusztákat Vác városától Nógrád megyéhez csatolták át. Mindkét határmódosítás indoka az volt, hogy az érintett területek exklávét képeztek, tehát anyamegyéjükkel nem érintkeztek.110 A törvényhatóság belső területi felosztása többször megváltozott, amelyek felsorolása meghaladja a rendelkezésünkre álló kereteket. Ezek között a legfontosabb talán, hogy a Központi járás székhelye Kispestről Budapestre került át 1927-ben, a település rendezett tanácsú várossá alakulásával.111 1934- ben a Biai járás és Központi járás dunántúli községeiből megalakult a Buda- környéki járás, a Pomázi járás ugyanekkor felvette új székhelye, Szentendre nevét.112 A második világháborút követően ismét napirendre került Pest megye területi átszervezésének kérdése, mivel a törvényhatóság az előző évtizedben bekövetkezett elcsatolások ellenére 1944-ben még mindig az ország legnagyobb területű megyéje volt. A döntés váratlanul érkezett, ezért a belügyminiszter leirata Pest vármegye kettéosztásáról nagy politikai vihart kavart. Az északi területeken fekvő, Budapest székhelyű közigazgatási egység elnevezése 33
