Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
I. Pest megye területi változásai - I.2. Megszilárdulás és zűrzavar (1541_1711)
pülése neveit. A következő téli adófizetési időszakban a Pécsi körzet adóját ismételten Pest terheihez számították, de a megye jelezte, hogy azt nem tudja kifizetni.62 A Pécsi körzet és Pest megye összevonásának a későbbiekben semmi nyoma nem maradt. Pest megye északi határai ugyancsak kisebb változáson mentek keresztül a felszabadulást követően. A Szentendrei-sziget északi csücskében elhelyezkedő Kisoroszi, amely már az 1588. évi rovásadó-jegyzékben Pilis megye részét képezte,63 egy több éven át tartó eljárás eredményeként Nógrád megyéhez került.64 A törvényhatóság határai 1696 nyarára véglegesültek, azok a II. József és a Bach rendszer idején végbement átszervezéstől eltekintve a kiegyezést követő közigazgatási modernizációig érdemben nem változtak, hozzávetőleg 10 851 km2-t foglaltak magukba.65 A Rákóczi-szabadságharc azonban újabb komoly változásokat hozott a megye életében. A kurucok előretörése ugyanis a megye kettészakadásához vezetett. 1703 végére Kecskemét környéke gyakorlatilag szakított a királypárti tisztviselőkkel. A Rákóczi fejedelemhez hű nemesség a megye Duna bal parti részén alakította ki önkormányzatát, és fennhatóságát érvényesíteni igyekezett a Szentendrei és a Csepel-szigeteken is. A Habsburg uralkodó oldalán kitartó tisztikar a dunántúli területeket igazgatta. Az ingatag katonai helyzet miatt sem a királyi, sem a kuruc közigazgatás nem tudta stabilan kézben tartani a fent megjelölt terülteket. A Rákóczihoz hű nemesség igazi székhellyel nem rendelkezett. Eleinte Nagykőrösön és Kecskeméten, majd a megye keleti falvaiban tanácskozott. A kuruc közigazgatás 1708 végére kiszorult Pest megyéből, sőt 1709-ben és 1710-ben tisztviselői komolyan kockáztatták testi épségüket, ha nem kellő kísérettel érkeztek ide. A kettévált törvényhatóság területének egy részére ráadásul Fejér megye 1708 januárjában igényt formált, ugyanis a korábban a Pilisi járáshoz tartozó Csepel-sziget átcsatolását kezdeményezték. Losonczy János alispán utasította az itteni lakosokat, hogy járuljanak hozzá a megye közterheihez.66 Egy évvel később a Szentendrei-sziget esetében a Fejér megyei közgyűlés hasonló adóztatási igényt jelentett be.67 Bercsényi Miklós azonban már 1708 márciusában megerősítette Pest megye joghatóságát a két sziget felett.68 A területek hovatartozásának megváltoztatására érdemi esély nem kínálkozott. A szabadságharc utolsó hónapjaiban a kuruc közigazgatás teljességgel kiszorult a megye területéről, és az élet irányítását a királyi tisztviselők vették ismét magukhoz. Fülek várának 1594. évi visszafoglalása a törököktől roKTKRFATTVH DFJi VÜHSTVN& VlLLEfK . Щ MIK TW «EN CHRIS TJUí BELM ORB T ТОМ KJtORKRT. ЛУЗГО лы* . ébyj-Ж'птАъг.
