Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.6. Alispán (1717-)
Madarassy László (1849;1850) Benyovszky Vince (1861-1863) 1849. április 13-án amellett érvelt, hogy a függetlenség kikiáltásával és a trónfosztással várjanak addig, amíg az egész ország területe nem lesz a magyar hadsereg kezén. Pest-Buda feladása után követte a kormányt Szegedre, majd Aradra. A temesvári csatavesztés után (1849. aug. 9.) Görgey többek mellett az ő jelenlétében olvasta fel augusztus 11-én a hadsereg Világosra indítását elrendelő hadparancsot. Nyáry a hadsereghez csatlakozva augusztus 13-án Szőllősnél adta meg magát az ellenségnek. A hadbíróság 1851. október 7-én kötél általi halálra ítélte, amelyet kegyelemből 20 évi várfogságra változtattak. Hat év letöltése után szabadult a josef- stadti börtönből. Birtokait visszakapta, ezekre visszavonulva gazdálkodott. 1860-ban ismét lehetősége volt közéleti pályára lépni: a december 10-én összeülő vármegyei közgyűlésen ő köszöntötte gróf Károlyi István főispánt, és indítványára megalakult a megyei tisztikar. 1861. január 5-től október 1-ig Pest vármegye első alispánja volt. 1861-ben, 1865-ben és 1869-ben is ország- gyűlési képviselővé választották. 1871. április 21-én Pesten öngyilkosságot követett el. Soha nem nősült meg, az 1840-es évek végétől a férjezett Schodel Rozália pesti énekesnő volt élettársa. Madarassy László 1806 körül született. Közigazgatási pályáját 1829 és 1836 között al- majd 1841-ig főszolgabíróként kezdte a Solti járásban. 1845-ben a Váci járás főszolgabírájává választották, a tisztséget 1848-ig viselte. A közgyűlés Madarassy Lászlót 1848. május 27-én másodalispánnak választotta.627 Babarczy Antal királyi biztos 1849. január 15-én alispánná nevezte ki.628 A tisztikar a tavaszi hadjárat idején menekülni kényszerült Pest megyéből. Jella- sic seregével Eszék irányába távoztak Pest megyéből. Baranyai és tolnai sorstársaikkal Miholcon találkoztak 1849. május 6-án. E három megye tisztviselői Grazban találtak menedéket.629 Szentiványi Vince 1849. augusztus 9-én nevezte ki Pest megye tisztikarát, és annak élére alispánként Madarassy Lászlót.630 Az 1851. április 10-én működését megkezdő pesti Helytartóságon az oktatási osztály vezetését bízták rá.631 Madarassy László 1857. május l-jén halt meg élete 51. házassága 20. évében Temetését május 4-én tartották Tasson.632 Benyovszky Vince 1818-ban született Füleken. Atyja, Benyovszky János a Berchtold grófi uradalom kasznáraként dolgozott. Tanulmányait Kassán, Pozsonyban és Pesten végezte, 21 éves korára már ügyvédi képesítést szerzett. Jogászi pályáját Nagyváradon kezdte meg, ahol ekkoriban atyja a Zichy család jószágkormányzójaként tevékenykedett. Ezt követően Csáky Károly szepesi főispán titkáraként dolgozott. A szabadságharcot követően a Nagyváradi kerület kinevezett ügyvédei között találjuk.633 Benyovszky Vince 1856-ban a Pest megyei Gyón községben (ma Dabas része) birtokot vásárolt. 1860-ban királyi tanácsosi címet kapott. Alispánként 1861 után a betyárvilág felszámolásáért számos erőfeszítést tett.634 Benyovszky 1863 szeptemberéig töltötte be az első alispáni tisztséget.635 Alispáni megbízatását követően a Deák-párt Pest megyei munkáját szervezte. Ezt követően elszegényedett és megvakult.636 Benyovszky Vince 1903. augusztus 31-én hunyt el a Szatmárhegyen.637 206
