Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.6. Alispán (1717-)
Szentkirályi Móric, ÉRSZENTKIRÁLYI ÉS BUGACI (1845-1848) A megye politikai életén kívül a gazdasági, művelődési életében is részt vett. A magyar Állattenyésztő Társaság választmányi tagja volt. A magyar nyelv művelésének pallérozására felállított kiküldöttség, valamint a Marczibá- nyi-alapítvány tagja, a Pest Megyei Színház Választmányi elnöke volt. 1836- tól a Nemzeti Kaszinó tagja. 1833 és 1845 között Pest megye alispánjaként főleg az állandó híd és a Nemzeti Színház ügyében rendszeresen dolgozott együtt Széchenyi Istvánnal. József nádor 1845-ben őt jelölte Zólyom vármegye főispáni helyettesének, de a bécsi kormány nem helyezte ebbe a bizalmi állásba. 1845-től Pest megye táblabírája, és a Helytartótanács tanácsosa, 1848-ban a Deák Ferenc vezette igazságügy-minisztérium osztályfőnöke volt. 1849 elején a Windischgrätz által felállított ideiglenes központi közigazgatási kormányszerv közoktatási osztályát vezette. 1849. április 24-én Pest-Buda várható ostroma elől tápió- szelei birtokára akart utazni, de a város szélén szélütés érte. Inasa vitte vissza budai házába, majd halála után temetéséről is ő gondoskodott.616 Szentkirályi Lászó és Sembery Julianna gyermekeként Pesten 1809. március 7-én született. 1819-től a pesti Piarista Gimnázium diákja. A Pesti Egyetemen végezte jogi tanulmányait. Gyakorlaton Désy István pesti ügyvédnél, majd Zólyom megye alispánja mellett volt fél évig. Ezután német egyetemeket látogatott. Édesapja érdemeire tekintettel József nádor 1836. augusztus 30-án kinevezte Pest-Pilis-Solt vármegye aljegyzőjévé.617 1841-ben másodalispánná,618 1845-ben első alispánná választották.619 Kiváló képességei által és ádagon felüli szorgalma révén már fiatalon megbecsülést szerzett magának az ország politikai életében is. Az 1840. évi országgyűlésen először képviselte a megyét, a nagy politikai retorziók idején a szólásszabadság érdekében az ellenzék soraiban rendkívül határozottan lépett fel. Ismét Pest megye országgyűlési követévé választották az 1843—44. évi or- szággyűlésre.620 Hírneve és jogászi gyakorlata miatt ő önthette végső formába az ellenzék egyik törvényjavaslatát, amely a szabad királyi városok és a többi város számára is szabadabb önrendelkezést kívánt biztosítani. 1844-ben a Védegylet egyik kezdeményezőjévé vált. Az országgyűlés ideje alatt rendkívüli munkabírásával szerzett hírnevet.621 Egyike volt az ellenzék legnehezebben fegyelmezhető tagjainak, makacsul kiállt meggyőződése mellett.622 Az országgyűlési munkája során a szabad királyi városok önkormányzatának megóvását tűzte ki célul.623 Az 1847—1848. évi országgyűlésen nem akarta követni Kossuth radikalizmusát, az udvarral szemben a békülékenyebb utat kereste. Kossuthtal történő összeütközési miatt 1848. február 5-én elhagyta Pozsonyt, s csak 18-án tért vissza. A jobbágyi viszony felszámolásában megkülönböztetett szerepet vállalt.624 A forradalom győzelme után, 1848. április 20-án a nádor kinevezte a Jászkun kerület főkapitányává. 1848. június 23-án a rend és a fegyelem fenntartására kormánybiztossá nevezték ki a honvédek és nemzetőrök fölé, a délvidéki hadsereg azon dandárához, ahol a jászkun nemzetőrök is szolgáltak. 1848. augusztus 24-ig töltötte be ezt a tisztséget, mivel ekkor a jászkun nemzetőrség hazatért a Délvidékről. 204
