Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.6. Alispán (1717-)
Ferdinánd báró Pest megyei birtokainak jószágigazgatója és plenipotenciá- riusa volt 1712 és 1727 között.566 1739-ben a közgyűlési jegyzőkönyvekben még a Laffert örökösök plenipotenciáriusaként is feltűnt.567 1744-ben Gyón 1/4 részére, illetve a hozzá tartozó Dabas, Babád, Ordasháza, Majosháza részekre nyert adományt Pálffy János nádortól a hűdenségben elmarasztalt Halász Zsigmond javaiból és ezzel együtt megkapta a gyóni előnevet.568 Felesége dezséri Rudnyánszky Anna, akit 1720-ban vezetett az oltárhoz Ürményben. Ugyanebben az évben vásárolt házat Pesten a Lipót utcában.569 Zlinszky Jánost a pesti ferences templomban kegyúrként temették el.570 Pest megye törzsökös családjainak egyikéből született. Születési ideje 1701- re tehető. 1730—35 között Pest-Piüs-Solt vármegye Pilisi járásának szolgabí- rája, 1733-ban emellett aljegyző, 1735-1742 között perceptor. Az 1737. évi concursuson Pest megye képviselője Pozsonyban.572 1747 és 1757 között a megye első alispánja. 1744-ben valószínűleg Grassalkovich közbenjárásával megszerezte az Arad megyei Kisjenőt és Erdőhegyet; melyet a modenai uradalom újraszervezésekor, 1749-ben visszaadni kényszerült. 1748-ban királyi tanácsos lett,573 1749 és 1758 között a budai királyi palota építkezési felügyelője.574 Feleségei: Sibolth Erzsébet (1734) és Gáborffi Anna (1763). Beniczky István Turóc vármegyei eredetű család sarjaként 1701-ben látta meg a napvilágot. Joggyakorlatát a királyi jogügyigazgató mellett végezte, majd pályája kezdetén Fekete György személynök expeditoraként dolgozott. 1732 és 1742 között Komárom vármegye jegyzője. Több concursuson és országgyűlésen képviselte Komárom vármegyét (1735, 1736, 1737, 1741). 1742 és 1750 között Pest vármegye főjegyzője, 1751-ben, majd 1764—65-ben a vármegye követe az országgyűlésen. 1756—1768 között ugyanezen vármegye rendes alispánja és királyi tanácsos, majd 1769 és 1782 között a Királyi Tábla köznemesi ülnöke. Ugyanekkor Pest városában, a Hatvani utcában házat birtokolt. Családja Pest megyében Cinkotán rendelkezett birtokkal. Felesége Fodor Terézia. Beniczky István 1788-ban hunyt el. Pest vármegyei eredetű birtokos nemesi család sarjaként született 1714-ben. 1722 és 1724 között a pesti Piarista Gimnázium tanulója. 1742-ben Pest vármegye aljegyzője, 1757-től helyettes-, majd 1765-tól 1784-ig első alispánja, 1764—65-ben országgyűlési követe. 1784-ben táblabíróvá választották. Közben 1744 és 1746 között Békés vármegye jegyzői tisztét is betöltötte. II. József 1783. március 17-én feloszlatta a Trinitárius rendet, rendelete végrehajtásának felügyelőéül Laczkovich Imrét jelölte ki.576 Felesége Sughó Anna. Fia, Laczkovics János, a Martinovics-féle összeesküvésben is részt vett, akit 1795-ben a Vérmezőn végezték ki. Laczkovich Imre 1796-ban hunyt el. A család első ismert nemese, Szily Márton a szigetvári kincstári javak kezelője volt. Második fia I. József Pest megyébe költözik, ahol hügyei Farkas Teréziával kötött házassága révén (1770) birtokos lesz. Egy 1775-ös egyezség értelmében Antal, a család utolsó férfi tagja átadta Biát és Torbágyot, pontosabban a faluk felét (másik fele a gr. Sándor családé) leánynegyed és más adósságai fejében Szily Józsefnek. Horányi Gábor (1747-1757)571 Beniczky István (1757-1768) Laczkovich Imre, SZENTLŐ RINCKÁTAI (1768-1784)575 Szily József (1784-1798) 199
