Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.4. Alispán
IV. 4. ALISPÁN Borsvai Benedek (1487-1489) Újszászy Lőrinc (1583-1587) Hartyáni János (1597 körül) Strucz Ferenc (1622-1623 körül) Mátyás király a Bereg megyéből származó Borsvai Benedeket, a kor egyik tanult emberét nevezte ki Pest megyei alispánnak az 1483 és 1487 közötti években. Borsvai neve az 1460-as években ügyvédként bukkant fel a forrásokban. Sülyön, és Ságon voltak birtokai. Ezért néha Sülyi Benedeknek vagy Sülyi Borsvai Benedeknek is nevezte magát. Mátyás uralkodásának utolsó éveiben királyi jogügyigazgató lett, amely tisztet 1504-ig töltötte be. 1485 és 1488 között budai várnagyként is szolgált. 1487. március 1-jén kelt a legkorábbi őt alispánként említő oklevél, de hivatalát 1484 és 1487 között bármikor megkaphatta. Utoljára 1489. november 26-án említik alispánként. Mátyás halála után valószínűleg nem sokáig viselte tisztségét.338 Ujs^ás^y Lőrinc és családja a Szolnok melletti Üjs^ás^faluban lakott, ahonnan 1552, a%a% Szolnok eleste után költözött Eger várába. Л menekült nemes 1554 és 1560 között az egri vár lovas katonájaként szerepelt a dokumentumokban. Ujsgás^y Lőrinc előbb 1576-tól szolgabíróként, majd 1583 és 1587 köpött talán alispánként szolgálta Lest megyét.339 Л bizonytalanság érthető, mivel a tisztség viselését a kancellárián kiállított egyedüli parancslevél említi. Л korabeli megyei kiadványok kizárólag szplgabírákról tesznek említéstj40 Ezért neve kizárólag a teljesség igénye miatt került be összeállításunkba. Hartyáni János Pest megyében először 1571-ben tűnik fel esküdtként.341 1591 májusában az egri vár provizorának (udvarbírójának) nevezték ki.342 A tisztséget mindössze egy évig töltötte be.343 Feladata a tized behajtása volt.344 A Szepesi Kamara 1596-ban Hartyáni Jánosra bízta Pest megye rovásadójának behajtását. Egy évvel később Pest megyei alispánként tett jelentést az alföldi települések pusztulásáról.345 Strucz Ferenc a 16/17. század fordulóján a nagyváradi végvárban szolgált katonaként, emellett Bihar megye esküdt jegyzőjeként és a váradi egyház levéltárosaként tevékenykedett.346 1605 körül még mindig Rákóczi Ferenc szolgálatában állt, Nagyváradon.347 Ezt követően Strucz Ferenc Nógrád megyébe került, amelynek első tisztviselője, azaz alispánja volt 1616-1617 körül.348 Ugyanekkor Pest megye alispáni helytartói tisztségét is betöltötte.349 Egy esztendővel később az országgyűlés beválasztotta őt abba a bizottságba, amelynek a Lengyelország részére elzálogosított tizenhárom szepesi város és Magyarország határait kellett bejárnia és megállapítania.350 A következő esztendőben Strucz a váci várkapitányi posztra nyert kinevezést rendkívül nehéz időszakban. Bethlen Gábor hadjárata miatt tartani lehetett a török esetleges mozgolódásától, ezért folyamatosan gyűjtötte az adatokat a várható támadásokról.351 Karakas Mehmed budai pasa csapatai 1620. november 2-án érkeztek Vác alá, amelyet parancsnoka két nappal később a szabad elvonulás feltételével feladott. Bethlen Gábor fejedelem hiába rendelte el Thurzó Szaniszlónak a vár felmentését, a parancs már elkésett.352 Bethlen fejedelem ugyanakkor oda is ígérte a várat a töröknek, de ellenszolgáltatást várt érte.353 Ezért történhetett, hogy Strucz Ferenc ellen Vác eleste miatt az országgyűlés vizsgálatot akart indítani.354 A várkapitány végül II. Ferdinánd szolgálatban maradt, és részt vett Fülek királyi kézre juttatásában.355 188
