Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)

IV. Vezető életrajzok - IV.3. Főispáni adminisztrátor

Felsőbüki Nagy

József

(1795-1801)

Barkóczy

Ferenc

(1802-1814)

SZŐGYÉNY

ZSIGMOND

(1822-1826)335

Somssich

Pongrác

(1832-1837)336

Felsőbüki Nagy József 1743. március 4-én született.325 Rendszeres iskolai képzésben részesült, Magister Philosophiae címet szerzett, jogi ismereteket azonban édesapjától is kapott. Ügyvédi pályáján 1769-ben királyi fiskálisnak (ügyvédnek) nevezték ki. Ezt követően 1774-ben ítélőmesteri, két évvel később udvari tanácsosi kinevezést kapott, egyszersmind áthelyezték az Udvari Kamarához tanácsosnak.326 E hivatalt 1780-ban elhagyta, és a Magyar Kancelláriánál helyezkedett el.327 I. Ferenc 1795-ben személynökké nevezte ki, és posztjából fakadóan az országgyűlés alsó táblájának elnöke lett 1801-ig.328 Felsőbüki Nagyjózsef 1801. december 25-én, pesti házában halt meg. A Sopron megyei Röjtökön helyezték örök nyugalomra 1802. január 7-én.329

Barkóczy Ferenc 1791-től 1803-ig a Magyar Királyi Flelytartótanács tanácsosaként dolgozott.330 József nádor 1801. november 11-én nevezte ki adminisztrátornak, de hivatali beiktatására csak 1802 márciusában került sor.331 Az udvarhű Mednyánszky János 1805-ben több feljelentést intézett József nádor és követői, köztük Barkóczy Ferenc ellen is, mivel a magyar nyelv érdekében hozott törvények megalkotói között tartotta őket számon.332 Az 1812. évi országgyűlésen a felsőház tagjaként részt vett a pénzügyi kérdésekről egyeztető Bécsbe küldött bizottságban.333

I. Ferenc Barkóczy Ferencet 1815-ben Abaúj megye főispánjává nevezte ki, de még ebben az évben elhalálozott.334

Szőgyény Zsigmond 1775. március 27-én született Kisvárdán. Tanulmányait Kassán és Egerben végezte. A Pesti Táblabíróságon lett esküdt 1793-tól. Három esztendővel később sikeres ügyvédi vizsgát tett.

Közigazgatási pályáját Fiumében kezdte 1796-ban. Innen legkésőbb 1800- ban hazatért, hogy a Szabolcs megyei nemesi felkelő seregben szolgáljon hadbíró századosként. I. Ferenc 1814-ben udvari tanácsossá nevezte ki, majd egy évvel későbbi az Udvari Kamaránál kapott állást. 1821. június 15. és 1825. december 29. között személynök. Pest megye főispáni adminisztrátori hivatalát 1822. január 28-án foglalta el.

Az 1825. évi országgyűlés vitái egészségét kikezdték, ezért december 29- én megvált személynöki posztjától. I. Ferenc e naptól alkancellárrá nevezte ki, de 1826. február 8-án meghalt.

Somssich Pongrác 1788. május 17-én született Sárdon. Középiskolai tanulmányait a nagykanizsai és pécsi gimnáziumban végezte, majd a pesti egyetemen jogot tanult.

Közigazgatási karrierje Baranya megyében az aljegyzői hivatallal indult 1807-ben. Négy esztendővel később már Somogybán töltött be szolgabírói posztot. Az 1822/23. évi dunántúli nemzeti mozgalomban vezető szerepet játszott. E megye alispánjává és országgyűlési követévé választották 1824- ben. Reviczky Ádám kancellár hatására azonban a konzervatív politikai táborhoz csatlakozott. Somssich Baranya alispánja és az MTA tagja lett 1830-ban. Még 1830-ban távozott alispáni székéből, mivel József nádor előbb alnádor- rá, majd 1832-ben Pest megyei adminisztrátorrá nevezte ki. I. Ferenc 1833- ban személynökké tette, amely tisztséget 1839-ig viselte. A király 1835-ben Baranya főispánjává tette.

Az 1848/49. évi szabadságharcban már nem játszott jelentős szerepet, 1849. augusztus 26-án kolerafertőzés miatt életét vesztette.

184