Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.3. Főispáni adminisztrátor
Ürményi József 1741-ben látta meg a napvilágot Ürmény községben. Tanulmányait Nagyszombatban, Bécsben és Egerben végezte. 1766-ban a Királyi Kúrián királyi ügyvédként kezdte meg a munkáját. 1773-ban az Udvari Kamara, majd egy esztendő múlva a Magyar Királyi Kancellária tanácsosává nevezték ki. Ürményi az 1777. évi Ratio Educationis, azaz a modern magyar tanügyi rendszer bevezetésének egyik legfontosabb szellemi alkotója volt. Albert herceg 1780. április 30-án megbízta a Pest megyei adminisztrátori feladatok ellátásával.320 II. József Ürményit 1782-ben Bihar megye főispánjává nevezte ki. II. József a kerületi közigazgatás bevezetésekor Ürményi Józsefre a Nyitrai kerület vezetését bízta. Innen 1788-ban a Helytartótanács első alelnöki tisztségébe távozott, majd 1789-ben személynökké lépett elő. A jozefinista köz- igazgatás összeomlásakor Ürményit visszahelyezték a Pest megyei adminisztrátori székbe, ahol a helyi nemesség a II. József iránti elkötelezettsége miatt rendszeresen támadta. I. Ferenc 1801-ben Galícia kormányzójává, majd József nádor közbenjárására 1806-ban országbíróvá nevezte ki Ürményit, aki 1825-ben vonult visz- sza a közélettől és még ugyanebben az évben elhalálozott. Zichy Ferenc 1749. február 17-én született Pozsonyban. Mária Terézia 1774- ben a Magyar Királyi Kamara tanácsosává nevezte ki. Zichy jelentős szerepet játszott a bánsági három megye (Temes, Toron tál és Krassó) Magyarországgal történő újraegyesítésében. A királynő ezt követően Békés megye főispáni adminisztrátorává nevezte ki 1776. december 29-én. II. József 1782-ben megbízta a Pest megyei főispáni feladatok ellátásával, adminisztrátori címmel. A kalapos király halála után 1790-ben előbb Zemplén, majd 1792-ben Veszprém megye főispánjává nevezték ki. A francia háborúk idején önkéntes kölcsönökkel segítette az udvart, és a nemesi felkelések során az előírtnál népesebb csapatokat állított fel. Zichy Ferenc 1812. augusztus 8-án Bécsben hunyt el. Brunszvik József 1750. szeptember 15-én született Korompán. Apja, Antal 1779/80-ban Bihar megye főispánja volt. Brunszvik József közéleti pályáját a Magyar Királyi Kancellárián kezdte titkárként, majd 1785-ben tanácsosi kinevezésben részesült.323 II. Lipót 1790. november 18-án grófi méltóságra emelte. Sándor Lipót főherceg 1791. augusztus 10-től nevezte ki Pest megye főispáni adminisztrátorává, amely tisztséget 1795. szeptember 23-ig viselte. Brunszvik 1796 és 1807 között Csongrád vármegyét főispánként vezette. I. Ferenc 1802. április 16-án kinevezte tárnokmesterré, mely tisztségéről 1825. március 18-án távozott. 1807-től haláláig Nógrád megye főispánja, 1825. március 18-ától országbírói kinevezést kapott. A Magyar Királyi Helytartótanács tanácsosi munkáját is ellátta 1802 és 1827 között.324 Az 1808. évi országgyűlésen 5000 Ft-tal támogatta a magyar tisztképző akadémia, a Ludovika megalapítását. Brunczvik József 1827. február 27-én hunyt el Pozsonyban. Ürményi József (1780-1782; 1790)319 Zichy Ferenc (1782-1784)32' Brunszvik József (1791-1795)322 183
