Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.3. Főispáni adminisztrátor
1919. április 26-tól kezdve a vármegye legfelsőbb szintű vezető tisztviselője: Az e napi megalakulásától kezdve Pest Megyei Munkás- Katona- és Földművestanácsa (más néven: a Pestvármegyei Szovjet) választott elnöke, valamint 1919. április 29-től a Pestvármegyei Direktórium Intéző Bizottságának elnöke lett.303 Ezen tisztségei megtartása mellett 1919. június elejétől „teljhatalmú kormányzótanácsi biztosként”, illetve „teljhatalmú politikai biztosként” működött.304 Bár a felhatalmazása az őt kinevező Forradalmi kormányzótanács augusztus l-jén történt lemondásával megszűnt,305 a vármegyeházára kitűzött vörös lobogót nem engedte bevonni, és augusztus 5-ig a hivatalában maradt.306 A Tanácsköztársaság idején részt vett az országos politikában is. A Tanácsok Országos Gyűlése megválasztotta a Szövetséges Központi Intézőbizottság tagjának. 1919. július 25-től az egyesült párt internacionalista szervezetének jugoszláv (délszláv) csoportjának elnöke volt.,07 1919. augusztus 6-tól szeptember 3-ig, majd október 17-től előzetes letartóztatásba helyezték.308 A Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék 1920. október 11-én két rendbeli izgatás bűntette miatt négy év börtönbüntetésre ítélte.309 A Szegedi Csillag-börtönből az 1921. évi kormányzói amnesztiarendelet alapján, 1921/1922 fordulóján szabadult. 1928-ban Versecen gyógyszertárat vásárolt. 1941-ben Belgrádba költözött, ahol a Gestapo két alkalommal is letartóztatta. 1953. március 29-én halt meg.310 IV. 3. FŐISPÁNI ADMINISZTRÁTOR Grassalkovich Antal 1694. március 6-án született a Nyitra megyei Ürményben. Tanulmányait Nyitrán a piaristáknál, majd Nagyszombatban a jezsuitáknál végezte 1711-ig. Jogi ismeretekre Dubniczky András személynöki ítélőmester mellett tehetett szert. Grassalkovich Antal 1715-ben sikeres ügyvédi vizsgát tett a személynök előtt. A következő esztendőben a Magyar Királyi Kamara budai ügyvédje lett. A hitbuzgó katolikus Grassalkovich 1720-tól Althan Mihály Frigyes váci püspök ügyvédjeként is dolgozott, és III. Károly még ebben az évben királyi jogügyigazgatóvá nevezte ki. 1731-ben már személynökké tette Grassalkovichot, aki a karrierépítés mellett jelentős birtoktesteket szerzett, elsősorban Pest és Heves megyékben. III. Károly 1732. május 26-án az ország főrendjei közé, bárói méltóságra emelte Grassalkovich Antalt. A személynök az 1741. évi országgyűlésen az alsó tábla elnökeként döntően befolyásolta a rendeket a nemesi felkelés hadba szólítása, és a magyar hajdúezredek felállítása érdekében. E csapatok jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy Mária Terézia megmenthesse trónját az osztrák örökösödési háborúban. A királynő viszonzásként 1743. április 5-én újabb, grófi rangemelésben részesítette alattvalóját, majd 1748. július 14-én a Magyar Kamara elnökévé nevezte ki Grassalkovichot. E beosztásában visszaszerezte és koronauradalommá formálta a Zichy család hatalmas óbudai birtoktestét. Grassalkovich 1771. december l-jén szívszélhűdés következtében elhunyt. Legismertebb építményei a gödöllői kastély és a máriabesnyői kegytemplom. Pálffy János 1742-ben nevezte ki Grassalkovichot Pest megye főispáni adminisztrátorává. E tisztségéből 1748-ban távozott. 181 Grassalkovich Antal, GYARAKI (1742—1748)311
