Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.2. Császári/királyi biztos, kerületi főbiztos, megyefőnök, kormánybiztos
KERÜLETI FŐBIZTOS (PEST-PILIS-SOLT MEGYE, PEST ÉS BUDA TOVÁBBÁ JÁSZKUN KERÜLETEK), 1849. OKTÓBER 25- TŐL MEGYEFŐNÖK SZENTIVÁNYI Vince (1849-1850)196 Ambrus Mihály (1850) Koller Ferenc (1850)204 Szentiványi Vince 1811. április 30-án született Málcán. Iskoláit az egri líceumban és a kassai jogakadémián végezte. A királyi táblabíróságon jurátusként tevékenykedett 1829 és 1831 között. Zemplén megye aljegyzőjévé nevezték ki 1831-ben. 1839 és 1845 között a Helytartótanács titkára, majd tanácsosa. 1846-ban a Helytartótanács Közlekedési Bizottságának tagjává delegálták. A Konzervatív Párt alapító gyűlésén 1846. november 14-én részt vett. Az 1848/1849. évi forradalomban és szabadságharcban nem vett részt. Win- dischgrätz herceg oldalára állt és Olmützbe távozott. Később a Bécsben létrehozott ún. Hetes Udvari Magyar Bizottság tagja lett. 1849 júliusától a pesti polgári kerület élére került, mint kerületi főbiztos. Ezt az elnevezést 1849 októberében kerületi megyefőnöknek nevezték át. Hivatalát a megye három részre darabolásáig, azaz 1850. március 4-ig látta el.197 1863-ban pedig valóságos titkos tanácsosnak, 1866-ban a Hétszemélyes Tábla bírájának nevezték ki. Szentiványi Vince 1868. május 14-én, Sárospatakon halt meg. Ambrus Mihály Nagyváradon született 1792-ben.198 Tanulmányai után már 1817 májusától fizetéses gyakornokként dolgozott a Magyar Királyi Helytartótanácsnál. 1836-ban titkári, majd 1842-ben tanácsosi előléptetésben részesült. István nádor 1848. áprilisában a Földművelés- Ipar és Kereskedelemügyi Minisztériumba nevezte ki a Postai Osztály élére. 1848 októberében a Honvédelmi Bizottmány az államtitkárok távollétében kiadmányozási joggal ruházta fel. 1849 januárjában az ideiglenes polgári közigazgatás postai ügyeinek rendezésével bízta meg a császári kormányzat. A szabadságharc után a Helytartótanácson ismét alkalmazták.199 1850 februárja és áprilisa között vitte a Pesti kerület ügyeit.200 Ambrus Mihály ezt követően is a Pest-Budai Helytartótanácsi Osztály tanácsosaként dolgozott.201 Az évtized végén, 1859-ben azonban már a legfőbb udvari úrbéri törvényszéken dolgozott.202 Ambrus Mihály 1884. augusztus 25-én Pozsonyban hosszú betegeskedés után halt meg.203 Koller Ferenc 1804. november 29-én született Pesten, tanulmányait szülővárosa Piarista Gimnáziumában végezte. A pesti egyetemen jogászi oklevelet szerzett. Ügyvédként kezdte pályafutását Pesten. Az 1843. évi tisztújítás alkalmával városi tanácsossá választották. Az 1847/48. évi rendi országgyűlésen Pest város küldötteként vett részt. A városi tanácsban betöltött pozícióját a forradalom után is megtartotta. Havas József császári biztos 1849. január 8-án Pest város főbírájává nevezte ki. A honvéd csapatok előrenyomulása miatt 1849 májusában elmenekült a fővárosból, de Szentiványi Vince már július 27-én a városi tanács elnökévé és polgármesterré tette. Koller 1850. április 10-től 1850. december 17-ig a Pesti kerület főbiztosaként tevékenykedett. Az 1850-es években vármegyei törvényszéki ülnökként, majd a Hétszemélyes Tábla előadójaként dolgozott. Ferenc József 1865-ben engedélyezte számára a granczowi előnév használatát, valamint udvari tanácsossá nevezte ki. Koller Ferenc 1865. május 12-én tüdő- és légcsőhurut miatt elhunyt. 174
