Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.1. Főispán
PONGRÁCZ Aladár (1945-1946)163 Zsarnay Kálmán (1946-1947) is őt terhelte.160 Lehetőségeihez — és a körülményekhez — mérten igyekezett kiállni a szovjet csapatok atrocitásainak és hatalmaskodásainak elszenvedőiért is.161 Márkus Ferencet végül 1945. december 7-én saját kérelmére felmentették hivatalából.162 Pongrácz Aladár 1899. április 17-én Eleken, Arad vármegyében született. Apja MÁV alkalmazottként állomásfőnök volt Lökösházán. Öccse Tibor (1902-1989), bátyjához hasonlóan jogi végzettséget szerzett. 1917-ben érettségizett az aradi főgimnáziumban, majd bevonult katonának, ahonnan 1918-ban szerelt le. Még ebben az évben beiratkozott a kolozsvári egyetem jogi karára, amit az időközben Szegedre költöztettek. Egyetemi tanulmányait 1922-ben fejezte be. Később egységes ügyvédi és bírói vizsgát is tett. 1923-tól bírósági fogalmazó, majd 1928-ban öccsével, Tiborral ügyvédi irodát alapítottak Kunszentmiklóson. Politikai pályafutása is ebben az évben kezdődött, amikor is Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében önálló vármegyei ellenzéki pártot alapított. Az 1929-es vármegyei törvényhatósági bizottsági választáson minimális különbséggel maradt csak el a sikertől. 1930-ban öccsével csadakoztak az akkor szerveződő Függeden Kisgazdapárthoz, melynek megyei szervezője, a szabadszállási és kunszentmiklósi szervezetek vezetője lett. Bekerült a párt országos nagyválasztmányába és az intézőbizottságba is. Sem az 1935-ös, sem az 1939-es parlamenti választásokon nem sikerült mandátumot szereznie. A háború alatt ellenzéki magatartása miatt munkaszolgálatra hívták be, Ukrajnában egy aknamentesítő alakulatnál szolgált. 1944-ben a németellenes ellenállást szervezte a Kiskunságban, emiatt a nyilas hatalom átvétel után bujkálnia kellet Budapesten. 1945-től ismét ügyvédként praktizált Budapesten, és testvérével együtt aktívan dolgozott a kisgazda szervezetek újjáalakításáért. Az 1945-ös parlamenti választásokon Pest megye kisgazda listáján végre mandátumot tudott szerezni. 1945. december 18. és 1946. augusztus 12. között Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye főispánja, illetve a vármegye és Kecskemét közellátási kormánybiztosa volt. 1946-1947 között ért politikai pályája csúcsára; az FKGP Országos Intézőbizottságának, a politikai bizottságának tagja, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára lett. Ő vezette a párt 1947. évi választási kampányát, s bár a párt azt alapvetően elbukta, ő ismét képviselő lett. 1948. április 13-án visszaadta mandátumát és visszavonult a politikai élettől. 1971- es nyugdíjba vonulásáig ügyvédként dolgozott Budapesten, két évvel később, 1973-ban elhalálozott. Zsarnay Kálmán 1900. február 8-án Szálkán született. A katonai pályát választotta, 1918-ban avatták hadnaggyá, de tényleges katonai szolgálatát 1924- ben kezdte meg Győrött, mint gazdászati tiszt. A második világháborút mint alezredes fejezte be. 1945. június 18.-tól szolgálaton kívüli alezredes, de július 3-tól rendőr vezérőrnagyi rangban kinevezik az Országos Vidéki Főkapitányság helyettes vezetőjévé.164 Kisgazda vonalon politizált, hevesen ellenezte a kommunisták előretörését. A Kommunista Párt nyomására távozott a Vidéki F őkapi tányságtól.165 1946. augusztus 12-én kinevezik Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjává, mely tisztséget 1947. július 13-ig töltötte be.166 Hivatali ideje alatt mindvégig komoly konfliktusban volt a vármegye alispánjával, a kommunista párttag Házi Árpáddal.167 A kisgazda párt vezetésével — Nagy Ferenccel, Tildy Zoltánnal — is szinte folyamatosak voltak az ellentétei, mivel határozottabb 170
