A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető (Budapest, 2004)

Tizenhétezer méter történeti forrás/A fondfőcsoportok ismertetése

A Nagykőrösi Református Főgimnázium legelső tanulóit már a 16. század eleji neves külföldi egyetemek névsoraiban is megtaláljuk (Bécs, Krakkó, Wittenberg). A nagy múltú iskola működésére elsősorban a fenntartó nagykőrösi református egyházközség iratai tartalmaztak adatokat, ezek azonban a II. világháború során megsemmisültek. Levéltárunkban az iskola iratai a múlt század közepétől vannak meg: az iktatott iratok 1846-tól előbb szórványosan, majd 1880-1960 között gyakorlatilag hiánytalanul. Az 1837-től kezdődően fennmaradt tanulói nyilvántartások (előmeneteli naplók, anyakönyvek) között számos kötet tartalmaz hazánk nagy költője, az iskola későbbi névadója, a kilenc évig ebben az iskolában tanító Arany János által vezetett naplókat. Ritka érdekességként tartjuk nyilván a zömmel a 19. században írott Önképzőköri jegyzőkönyveket és pályaműveket. Az 1837-től 1957-ig működő nagykőrösi tanítóképző intézet iktatott iratai és nyilvántartásai a II. világháború befejezéséig csak hiányosan kerültek levéltárunkba, az elsődleges forrásokat az iskolai évkönyvek 1858-1947 közötti, hiánytalanul fennmaradt sorozata pótolja. Vác városa a török hódoltság után vált iskolavárossá. 1714-ben települt ide a Kegyes Tanítórend, más néven a piaristák, és működtették itt gimnáziumukat az 1948-as államosításig. Az intézmény neves tanulója volt többek között Bartal Antal filológus, Hajnik Pál politikus, Lotz Károly festőművész, Madách Imre író, Nagy Iván heraldikus, Rupp Jakab történetíró, Tragor Ignác helytörténetíró és Zelovich Kornél mérnök. Vác város másik, Európában negyedikként, Magyarországon elsőként létesített országos hírű intézménye a Siketnémák Váci Kir. Országos Intézete, melynek iratanyaga az 1802-es alapítástól kezdve maradt meg. Az intézel a 20. század elején létrehozott egy leány- és egy fiúfoglalkoztató intézetet is, amelyek iratai szintén levéltárunk őrizetében vannak. A középiskolákon kívül az állami, illetve felekezeti elemi, általános és polgári iskolák közül mintegy 200-nak az anyaga került levéltári őrizetbe, de egy-egy iskolától sokszor csak néhány centiméternyi. Ezek többnyire anyakönyvek, felvételi, előmeneteli és mulasztási naplók, évkönyvek és törzskönyvek. Néhány gazdasági népiskola, gazdaképző, iparostanonc iskola, szakmunkásképző, diákotthon, nevelőotthon és kisdedóvó irata is található ebben a fondcsoportban, de ezek többnyire nagyon kis terjedelműek. írás a siketnémák nevelésének szükségességéről (1803) Schrift itber die Notwendigkeit der Erziehimg ron Taubstummen (/803) Publication about the need jor education oj the deaf-mutes (1803) 47