A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető (Budapest, 2004)

Tizenhétezer méter történeti forrás/A fondfőcsoportok ismertetése

a Budapesti M. Kir. Erdőfelügyelőségé érdemel említést (1881-1951; 13,45 ím). Ebben a fondban a fásítási, különösen az Aliöld fásítási és kopárjavítási programok iratai kulatotlak. A Magyar Kultúnnérnöki Hivatal feladata elsősorban a műszaki talajjavításokkal összefüggő munkák megtervezése és megvalósítása, továbbá a vízjogi törvény végrehajtásával kapcsolatos teendők elvégzése volt. Hozzá tartoztak a vízjogi engedélyezések, valamint az állami kezelésű vízfolyások rendezései is. Nálunk őrzött fondjában az iratok tételszámok szerint vannak elhelyezve, de a bennük való munkálatokat megnehezíti, hogy segédkönyvei szinte teljes mértékben megsemmisültek. A raktári jegyzéke viszont jól felhasználható a kutatás során. A közlekedésügyi szakszervek közül egyedül a Budapesti Államépítészeti Hivatalnak maradt fenn irata (1877-1950 közötti évekből 5,22 fm). A hivatal végezte a vármegye területén az állami és megyei utak építését, kezelését és fenntartását. Csak az 1940 utáni segédkönyvei kerültek levéltárba, de a raktári jegyzékben fel vannak tüntetve (helymegjelöléssel) az egyes elvégzett munkálatok. Az oktatásügyi igazgatás szakszervei között a töredékesen megmaradt iskolaszékek és iskolagondnokságok mellett őrizzük a Budapestvidéki Tankerületi Főigazgatóságnak (1881-1949; kb. 23 fm) és Pest-Püis-Solt-Kiskun vármegye tanfelügyelőjének (1902-1949; kb. 13,5 fm) iratait. A tankerületi főigazgatóság - amely elsősorban a kerületéhez tartozó középiskolákat irányította és ellenőrizte - anyagában oktatók minősítési táblázatai, gimnáziumi érettségi vizsgálati kimutatások, iskolai anyakönyvek, értesítők, évkönyvek találhatók. A tanfelügyelőt, akinek hatásköre a tankerületében lévő állami, községi, hitfelekezeti, magán és társulati alsó- és felső népoktatási intézetek, valamint a kisdedóvók ellenőrzése volt, a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezte ki. Legfőbb feladata a népoktatási törvényben foglaltak pontos végrehajtására és a szakszerűségre való felügyelet volt. A Nógrád és Hont k. e. e. vármegyék területén működött állami földmérési felügyelőség (1864) 1924-1939 között keletkezett iratanyagában az egykori Szobi és a Vámosmikolai járás községeivel kapcsolatos iratanyagot találhatjuk. A helytörténetírás szempontjából igen értékes irategyüttesben vannak határleírások, színezett térképek, dűlő- és utcanévjegyzékek, birtokos és lakóház összeírások, talajhasználati leírások és a földmérési szakmunkák során keletkezett feljegyzések. VII. FONDFŐCSOPORT - A JOGSZOLGÁLTATÁS TERÜLETI SZERVEI Bíróságok, ügyészségek, fegyintézetek és fogházak tartoznak ide. A Pestvidéki Kir. Törvényszék irataiból (1872—1950-ig közel 400 fm) a telekkönyvi iratok maradtak meg nagyobb mértékben. A mintegy 230 méteres telekkönyvi anyag segédkönyvei viszont nagyon hiányosak, ezért az iratokat - amelyeknek az évköre 1872-1914 - teljesen át kellett rendezni. Minden település kapott egy számot, s ez alá lett összegyűjtve minden, az adott településre vonatkozó összes irat. Ez megkönnyíti a helytörténészek munkáját, egy helyen találják meg az iratokat egy adott községre vonatkozóan. A vármegye területén működött tíz járásbíróságtól kb. 350 fm maradt meg. Mindegyik rendkívül hiányosan került a kezelésünkbe, a bennük történő kutatás nagyon nehézkes, 45