A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető (Budapest, 2004)

Tizenhétezer méter történeti forrás/A fondfőcsoportok ismertetése

dézsmalajstromok, összeírások stb., vagy ezek későbbi másolatai - niegtaláüiatók más levéltárak fondjaiban, elsősorban a Magyar Országos Levéltárban, továbbá a levéltárunkban letétként őrzött Váci Püspöki Gazdasági Levéltárban, különféle gyűjteményes fondokban és a Váci Káptalan Hiteleshelyi Levéltárában. A Vác városi iratanyag 1687tői maradt fenn folyamatosan, de a korábbi többszöri, szakértelVárosi jegyzőkönyvek /Protokolle der Stadt I Town reports 111 1 11 met nélkülöző selejtezések következtében rendkívül hiányosan. 1712-ben Vác város két földesura, a váci püspökség és a váci káptalan kezdetben csak a városból származó jövedelmeket, majd 1 742-ben a város területét is felosztotta. (Ezt a jelenséget Magyarországon csak néhány város — pl. Győr, Esztergom - esetében figyelhetjük meg.) így jött létre Püspökvác és Káptalanvác mezőváros (oppidum), két különálló, saját közigazgatással, s ennek megfelelően saját levéltárral is rendelkező város. A különállás 1859-ig tartott, ezért erre az időszakra két városi levéltári irategyüttest nézhet át a kutató. A rekatolizációs szándékoknak megfelelően 1712-ben az akkori püspök kitelepítette a városból a református vallású lakosokat, akik önálló jobbágyközséget hoztak létre Kisvác néven. A település 1770 elejéig állt fenn, amikor ismét beolvadtak az anyavárosba, Püspökvácba. Kisvác község levéltári anyaga nem maradt fenn, töredékei azonban megtalálhatók a püspökváci iratok között. A várostörténeti szempontból legjelentősebb iratsorozat, a tanácsülési jegyzőkönyvek együttese viszonylag késői időszakból maradt fenn mindkét városnál: Püspökvácé 1741-ben, Káptalanvácé 1770-ben kezdődik. Mindkét városnál rendkívül hiányosak a tanácsi ügyviteli iratok, amelyekről 1871-ig darabszintű számítógépes nyilvántartás készült. A feudális korban az első fokú bíróság szerepét a városi elöljáróság, a városbíró látta el. Ez a tevékenység híven tükröződik a törvénykezési jegyzőkönyvekben és a peres iratokban. A város polgárainak ingatlanjait rendszeresen összeírták adózás céljából. Ezek az összeírások város-, gazdaság- és családtörténeti szempontból is jelentős forrásnak számítanak. Az összeírások között megtalálhatók az 1848/49-es forradalom és szabadságharc váci nemzetőrségének névsorai is. Gazdagnak mondható az 1706-tól kezdődő végrendeletek gyűjteménye, amelyben a magyar mellett nagy számban találhatunk a német nyelvterületről a 17. század végétől betelepülők anyanyelvükön írt utolsó végakaratának szövegeit is. E végrendeletek kiváló tükrei az egykor itt élt soknemzetiségű - német, szlovák, szerb, görög - lakosság vagyoni helyzetének, gazdálkodásának, vallási és társadalmi szokásainak és mindennapi életének. A város gazdálkodása a pénztárnoki hivatal 1730-tól fennmaradt számadásaiban követhető nyomon. !