A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető (Budapest, 2004)
Tizenhétezer méter történeti forrás/A fondfőcsoportok ismertetése
.«safe. testület irányította. Legrégibb eredeti irata 1574-ből való (ingatlan-összeírás), de egy 1782-es keltezésű kötetben 1405-1781 között keletkezett oklevelek szövegmásolatai is megmaradtak. A településnek 1950-ig bezárólag alig több mint 10 ím anyaga van. Ezek legértékesebb részét tanácsülés! jegyzőkönyvek, körlevelek és határjárások teszik ki. A nagyközségi korszakból jelentős dokumentumok alig maradtak meg. Képviselő-testületi jegyzőkönyve pl. csak az 1877-1880-es évekből van, közigazgatási iratai pedig szinte teljesen megsemmisültek, csak iktató- és mutatókönyveit őrizzük, és azok is hiányosak. Nagykőrös. A város első írásos említésével először 1266-ban, IV. Béla egyik oklevelében találkozunk. Mezővárosnak következetesen a 15. század közepe óta nevezték. A város 1390-ig királyi, majd királynői birtok, ezután több földbirtokos osztozott a város területén. A török hódoltság korában magyar földesurai elmenekültek, a város török kincstári birtok (khász) lett. A török hódoltság másfél évszázada alatt a szabad beköltözés következtében jelentősen gyarapodott lakossága és területe, egyúttal megerősödött a helyi vezetőtestület - a tanács és a főbíró - önállósága. A hódoltság után a város fokozatosan megváltotta földesúri terheit, és „szabadalmas" mezőváros volt 1848-ig. 1872-ig mezőváros, 1872-1929 között A nagykőrösi csizmadia céh mesterlevele (1846) Meisterbrief der Stiefehnacherziinfl von Nagykőrös (1846 j / Master letter of the boot maker guild ofNagykärös ( 1846) w
