A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető (Budapest, 2004)

A Pest Megyei Levéltár rövid története

A PEST MEGYEI LEVÉLTÁR RÖVID TÖRTÉNETE Megyénkben a levéltár kialakulásának legelső nyoma a 17. század közepén talál/ ható. Kétségtelen, hogy az előző évszázadokban is megőrizték a legfontosabbnak tartott iratokat, jegyzőkönyveket, de azokat általában a főispán vagy az alispán családi irataival együtt kezelték, így megmaradásuk - folyamatos és tartós őrzésük a megye érdekében nem volt biztosított. Pest-Pilis-Solt vármegyében a magán- és a megyei levéltár anyagának szétválasztására 1657-ből van az első adatunk. A kialakuló, fejlődő archívumot 1682. június 5-én súlyos veszteség érte: a megye székhelyéül, archívumának őrzőhelyéül szolgáló füleki várat megostromolták, s az itt őrzött iratanyag nagy része elégett. Megmenteni és kisebb hiányokkal mindmáig megőrizni csak az 1638-tól kezdődő jegyzőkönyveket és iratokat sikerült. Az ezt megelőző évekből csak néhány, esetlegesen fennmaradt ügyirat található a vármegye levéltárában. A török kiűzése után a Pesten állandósuló megyeszékhelyen megkülönböztetett gondot fordítottak az iratok biztonságos őrzésére, kezelésére. A vármegye a központi utasításokat megelőzően, már 1717-ben rendeztette régi iratait. A 18. századi jegyzőkönyvekben folyamatosan találunk adatokat a levéltár gondozására, az abban őrzött iratok rendszeres használatára. 1769-ben büszkén írták a Helytartótanácsnak, hogy a vármegyének a levéltára szabályos és pontos rendben van, és benne mind a korábbi, mind pedig az újabb időben keletkezett iratanyag lajstromozott és megfelelő mutatókkal ellátott. II. József leiratait és utasításait a levéltárak rendezése és védelme érdekében Pest-Pilis-Solt vármegye a legelsők között hajtotta végre: és 1785. november 29-én kelt határozatával az országban másodikként - megbízta Ballá Levéltári lajstrom (18. s:.) Korrátatsverzeichrás (18. Jíi.) Archival üst (18* c.)