A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető (Budapest, 2004)

Pest megye történetéből

abbé! nyait. Nemesnádudvar, Sükösd, Heves megyéhez Boldog, JászNagykun-Szolnok megyéhez pedig Tószeg, Újszász és Zagyvarékas község. 1950. január l-jével a megyétől a fővároshoz csatoltak 7 várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest) és 16 községet (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár). A megyében 1950 októberében alakultak meg a helyi tanácsok, s ezzel a közel több mint félezer éves községbírói szervezetek megszűntek. Ekkor Pest megye 181 községe és 4 városa 11 járásba osztva élte életét. Az 1956-os forradalomban és szabadságharcban elsősorban a megye városaiban, a Budapesthez közeli településeken lakók és a fővárosba dolgozni járók vettek részt. Az intervenció gyorsan leverte a forradalmat, mielőtt eredményei bárhol is megszilárdultak volna. 1971. január elsejével megszűntek a járási tanácsok, és szerepüket több mint egy évtizedre a járási hivatalok vették át. Az 1990. március 25-én és április 8-án lezajló és rendszerváltozást hozó országgyűlési választások után a szeptemberben megtartott helyhatósági választások eredményeként megalakult december 14-én Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése. Ma Pest megye lakossága 14 kistérségben, 186 településen - amelyek közül 32 város éli mindennapjait. 1956-OS ceglédi plakát Plakat von Cegléd aus dem Jahre 1956 Poster from Cegléd from year 1

956 . IS