A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető (Budapest, 2004)
Pest megye történetéből
A Ráday család címere A Wathay család címere A Fáy család címere A Nyáry család címere Wappen der Familie Ráday Wappen der Familie Wathay Wappen der Familie Fáy Wappen der Familie Nyáry Coat of amis ofúie Ráday family Coat of arms of die Watliay family Coat of arms of the. Fáy family Coat of arms of die Nyáry family belső felosztása négy járásra, nevezetesen a Váci, a Solti, a Kecskeméti és a Pilisi járásra, élükön a szolgabírákkal. A kuruc szabadságharcban a megyének csak a pesti oldala vett részt. Bottyán János csapatai Pestet, illetve Budát nem tudták elfoglalni. A kuruc megye hatósága a harcok kimenetelétől függően székhelyét állandóan változtatta. A labanc megye képviselői Budán tartózkodtak. A szabadságharc ideje alatt a megye ismét elnéptelenedett, visszatelepülése a 18. század közepéig tartott. Sokan külföldről érkeztek a már-már kihaltfalvakba. A természetes szaporulat és a bevándorlás következtében 1718-1744 között a megye népessége megkétszereződött, majd 1760-ig még ötven százalékkal növekedett. A felvilágosodás eszmevilága a nemesek és az értelmiségiek körében gyorsan tért hódított. Pest megye a 18. század végére a polgári átalakulásáért, a nemzeti nyelvért vívott rendi harcok vezérmegyéje lett. Ezeknek a küzdelmeknek az élén az a jómódú protestáns köznemesség állt, amely az ellenreformáció évtizedeiben kovácsolódott egységessé, és a Ráday, a Prónay és a Podmaniczky család vezetésével hazai viszonylatban is irányító szerephez jutott. Vidéki kastélyaik a kulturális és tudományos élet központjai ekkor - szerepüket a fővárossá fejlődő Pest csak évtizedek múlva veszi át. Ez a köznemesség kezdetben maga is jozefinista volt, de később a birodalmi beolvasztó törekvések és a magyar nyelv ügyében szembekerült az uralkodóval. A napóleoni háborúk idején beköszöntő gazdasági konjunktúra éveiben a politikai küzdelmek lanyhultak, ám újult erővel támadtak fel az 1820-as évektől kezdve. A változásokat sürgető reformmozgalom élére ismételten Pest megye került. Ezt központi fekvése, valamint a vezető nemesi réteg elevensége, korszerű szemlélete okozta, s az a tény, hogy az ország fővárosa és a megye székhelye ugyanaz a város, Pest volt. A pesti polgárság ekkor még nem volt elég erős, de maga mögött érezte a megye közjogi tekintélyét, az viszont szószékre lelt a városban, amely ekkorra az ország gazdasági, kulturális életének centrumává fejlődött. Mindezek következtében azok az intézmények, amelyek létrehozását a megye kezdeményezte és sürgette, megvalósulásuk után országos jellegűvé váltak (vakok intézete, első hazai takarékpénztár, Nemzeti Színház, műegyetem). 1846-ban Pest és Vác között 1847-ben Pest és Szolnok között megindult a vasúti forgalom. í.: ?
