Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

R. VÁRKONYI ÁGNES: A várak élelmezéséről a 16-17. században

séghe Armadájának az engedelemért száz vágó barmokat ad arra rendelt emberek kezében... "

59 A vasvári béke és a Habsburg-kormányzatban bekövetkezett irányváltás azonban két évtizedre elodázta a nemzetközi visszafoglaló háborút. 1671 után a porciórendszer, a végvári redukció, a birodalmi hadseregszervezés, majd Thököly támadása, rövid, de intenzív kamarai gazdálkodása megosztotta a királyi Magyarországot. A változatlanul hitelekre szoruló államkincstár 1676 után és a Szent Liga törököt kiűző háborúja folyamán a hadsereg élelmezésében is az udvari szállító Oppenheimer Sámuel kölcsöneit veszi igénybe.

60 Buda visszafoglalása után az új magyar állam berendezésével foglalkozó tervek aszerint, hogy milyen jövőt szánnak a végvári katonaságnak, számolnak a császári hadsereg ellátásával együtt élelmezésével is. A gróf Kollonich Lipót nevéhez fűződő Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn előmunkálatainak tekintett Esterházy Pál nádor vezetésével készült javaslat és a magyar Einrichtungswerk a végvárak ellátási viszonyairól ugyanazt állapítja meg, amit az 1658. évi Geheimbe Instruction már nyomatékosan hangsúlyozott. Változatlanul a régi rendszer van érvényben, a katonák pénzben, posztóban és sóban kapják fizetésüket, s ez a különböző mértékegységek és pénznemek nehézségeivel tetézve tág teret ad a visszaélésekre, az élelmezési tisztek nyerészkedéseire. Megállapítják, hogy ha az őrségek szabad kereskedéssel, gazdálkodással kell hogy eltartsák magukat, az egyaránt sérti a kincstár, az egyházi és világi földesurak érdekeit és súlyos következményekkel jár. A berendezkedési tervezet az államgazdaság egészébe illesztve foglalkozik a végvári ellátással, folyamatos készpénzfizetést javasol és jól szervezett adminisztrációt.

6

' A török megszállás alól visszafoglalt Magyarországon az országegyesítés másik alternatíváját II. Rákóczi Ferenc állama vázolta fel. A hadélelmezés ügyét nagy tapasztalatokkal rendelkező társadalmi csoport, tájékozott és művelt nemesek, polgárok segítségével szervezte meg a fejedelem. A várak ellátásának instrukcióiban a régi hagyományok ötvöződtek az új követelményekkel. A hadélelmezés mindennek ellenére a szabadságharc folyamán az államgazdasági irányítás egyik legsúlyosabb tehertétele maradt. Összefoglalóan: a várkatonaság élelmezéséről, rendszeréről, működési mechanizmusáról, színvonaláról és ennek változásairól véglegesen letisztult képet a váruradalmak, a majorsági gazdálkodások, a vármegyei elszámolások, kamarai összesítések hosszú távú vizsgálataival kaphatunk. A tömegétkeztetés kialakulása, a normatívák, a kiszámított tervezések, az elszámolási követelmények, a pénzügyi fegyelem dokumentumai a társadalmi szervezettség és az állami intézmények működésének igényes színvonalát tükrözik. Ezzel együtt a hadélelmezés a kor egyik legsúlyosabb gondja. Milyen arányban viselte Magyarország társadalma a védelmi rendszer terheit? A kutatások mai állása szerint számszerűsített pontos válasz aligha lenne adható. Bizo59 MOL NRA Fasc. 178, No. 6. 60 SZAKÁLY Ferenc: Oppenheimer Sámuel működése, különös tekintettel magyarországi kihatásaira. In: Magyar-zsidó oklevéltár. Szerk.: SCHEIBER Sándor. XIV. 1472-1469. 61 VARGA J. János: Berendezési tervezetek Magyarországon a török kiűzésének időszakában. Az Einrichtungswerk.; A pozsonyi rendi bizottság tervezete , az ún. „Magyar Einrichtungswerk". Ford.: SOÓS István. Századok 125 (1991) 5-6. 449-488; 500-516. 52