Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

R. VÁRKONYI ÁGNES: A várak élelmezéséről a 16-17. században

re álltak Ember Győzőnek a 16. századi magyar külkereskedelem aktív mérlegét bizonyító eredményei és Makkai László tanulmányai a magyar marhakereskedelemnek a német és az itáliai városok élelemellátásában vitt jelentőségéről. Logikus volt tehát a kérdés, hogy ha a magyar mezőgazdaság látta el, mégpedig igen nagy értékben hússal és borral Közép-Európa városait, a védelemre szolgáltatott élelmezésének mennyi lehetett az értéke. Ennek tisztázása nélkül a hazai és a külföldi tehervállalás arányait sem lehet megnyugtatóan tisztázni. Csak az élelmezés értékének ismeretében alkothatunk reális képet a fenntartás költségeinek megoszlásáról a Habsburg Birodalom és Magyarország között. A végvárak élelmezésével az utóbbi időben végre behatóbban foglalkozó kutatók a magyar történetírás régi adósságát törlesztik.

16 A felhalmozott adósság több körülményből következett. A nemzetközi szakirodalomból nyilvánvaló lett, hogy a hadélelmezés a kora-újkori történelem egyik legöszszetettebb jelensége. Több ezer, több tízezer embernek minden nap enni adni, előállítani a húst, megsütni a kenyeret, megtermelni a gabonát, kibányászni és szétosztani a sót, működtetni malmokat, foglalkoztatni a sütőasszonyokat a szervezés addig nem vizsgált területeinek feltárását követelte. A hadélelmezés a rendszeresen fűtött kemencék, a tűzifahordás, a szállítás, a lovak és takarmányuk beszerzésének története. Tervezés és szervezettség, hadi vállalkozók, számvevők, a pénzek, az államgazdaságok, fejadagok, korrupciók és sok más történet együtt. Semmivel sem kisebb jelentőségű, mint a katonaság egyéb ellátása: a fegyver, lőszer, posztó, szállás, gyertya, gyógyszer, szerszám, papír, információ. Röviden: az élelmezés tartja fenn a katonaságot, élelem nélkül nem látja el feladatait. Ennek azonban különleges feltételei vannak. Egyrészt a népesség eltartó képessége, tagolt társadalmi struktúrája, magas szintű szervezettsége, termelési technikája, a szállítás, s a föld termékenysége. Másrészt az állam irányító képessége, fejlett intézményrendszere és működése szükséges, hogy a kora-újkori viszonyok között hatékonyan lássa el az élelem megtermelését, elosztását biztosító feladatait. A várellátás rekonstrukciója tehát széleskörű forráskutatást és interdiszciplináris vizsgálatokat követel. Aki a várélelmezés megismerésére vállalkozik, az egyaránt fel kell hogy használja a hadtörténész, az agrártörténész, a gazdaságtörténész, technikatörténész, az intézmények, az adózás, az étkezési szokások és az ipar történetével foglalkozók eredményeit. Nem mellőzheti sem a központi kormányszervek iratait, A teljesség igénye nélkül: CZIGÁNY István: Várrendszer, haditeher, hadigazdálkodás.; PÁLFFY Géza: A főkapitányi hadiipari műhely kiépülése Kassán és nyersanyagellátó forrásai.; SUGÁR István: Az egri vár építőanyagainak beszerzési helyei 1548-1564. In: Végvár és környezete. Szerk.: Petercsák Tivadar. Studia Agriensia 15, 1995.; DOMOKOS György: Egy itáliai várfundáló mester Magyarországon a XVI. század második felében - Ottavio Baldigara élete és tevékenysége. HK 1998, III. 4. - Emellett megindult a váruradalmak gazdálkodásának feltárása. Az eredményeket a Végvárrendszer és ellátás címmel megrendezett konferencia előadásai foglalták össze és jelölték ki a további kutatások irányait. (1999. október 13-14.) Az elhangzott előadások: PERJÉS Géza: Várak, erődök anyagi felkészítése a védelemre.; CZIGÁNY István: A magyarországi végvárak fenntartásának problémái 1660-1680.; DOMOKOS György: A kassai királyi hadiszertár hadianyag bevételei és kiadásai a 16. század második felében.; G. ETÉNYI Nóra: Hírek és számok Adatok a magyarországi hadiellátásról a 17. századi nyomtatványokban.; CSIFFÁRY Gergely: Végvárak és ipari létesítmények.; KENYERES István: A végvárak gazdálkodása a XVI. században. Várbirtok, élelmezés, igazgatás.; PÁLFFY Géza: A várörségek zsoldfizetésének kérdései.; BORBÁS Emese: A szatmári vár gazdálkodása a XVII. század elején.; SARUSI KISS Béla: Murány élelemellátása a XVI. században. (Sa. Studia Agriensia.) Az itt előadott kutatási eredmények egyértelműen bizonyították, hogy a váruradalmak nem elhanyagolható tényezői a végvár fenntartásának, és az élelmezés a költségek számottevő részét kellett hogy fedezze. 39