Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BALOGH ISTVÁN: A debreceni egyetemi összeesküvés 1950-ben

szervezkedés miatt. „A terheltek cselekményei, beismerésük és a tárgyi bizonyítékok alapján bizonyíthatónak mutatkozik".

31 A pert a megyei bíróság 1950. augusztus 4-én és 5-én tárgyalta. Szabó István röviddel utána elmondotta, hogy őt tanúnak hallgatták ki. Részletesebben nem beszélt róla, hogy mit kérdeztek, azt azonban elmondotta, hogy sok egyetemi hallgató is jelen volt a tárgyaláson, és számos államvédelmi tisztnek tűnő személy. A per elsőrendű vádlottja Borosy volt, Módyt másod-, Bodolayt harmad-, Papp Lászlót negyedrendű vádlottnak minősítette a bíróság. A személyi adatok felvétele során nyomatékosan kiemelte a bíróság, „a meglepően magas értelmi fokon álló" vádlottak magas fizetését, valamint azt, hogy tudományos fejlődésük biztosított volt.

32 A megalakuló földalatti szervezet vezetője Borosy András és kartársa, Módy György, „Debrecen, a szabadság fővárosa" című kötetben megjelent tanulmányokat írt, megérdemelten elmarasztaló kritika miatti elkeseredésüket elmondották Baán Kálmánnak. Mindketten úgy vélték, hogy a kritika a vélemény- és gondolatszabadság sérelme. Borosy kijelentette Baán Kálmánnak, hogy hajlandó a rendszer megdöntésére irányuló szervezkedésben részt venni. Bodolay Géza vallásos világnézetű személy, 1944-ben részt vett az illegális ellenállási mozgalomban. Szovjet fogságba esett, ahonnan 1947-ben a magyar követség közbenjárásával szabadult. Tanári működése során Tamási Áron egy-egy művének nyilvánosság előtt elhangzott előadása során a hangoztatott nézetei miatt a párttitkár megrótta. Párttag létére a kritikát visszautasította, a gondolatszabadság sérelmének minősítette a figyelmeztetést. A földalatti szervezettel megismerkedve elhatározta, hogy március 15-e alkalmából erről egy röpiratot szerkeszt, és azt nyilvánosan terjeszti. De a röpirat nem készült el, s terjesztésére nem került sor. Papp László helytelenítette Tito megbélyegzése nyomán az ország politikáját. Módy György részt vett a megbeszéléseken. A bűnjelek között levő, terjesztésre szánt röpiratot lemásolta. A bíróság a becsatolt iratok mint tárgyi bizonyítékok és a vádlottak beismerő, a valóságnak több ponton megfelelő vallomásai alapján - bár egyes részleteket visszavontak - mindannyiukat bűnösnek mondotta ki a demokratikus államrend megdöntését célzó csoportos szervezkedésben. Borosy András elsőrendű vádlottat hét, Módy Györgyöt másodrendűként öt, Bodolay Gézát mint harmadrendűt három és a negyedrendű Papp Lászlót kétévi kényszermunkára ítélték. Az elsőfokú ítéletet 1950. október 23-án a Legfelsőbb Bíróság Bodolay Géza és Papp László esetében öt-öt évre emelte, tárgyalás nélkül. Az elsőfokú bírósági ítélet indoklásának megfogalmazása lényegében a MKP akkoriban már általános, nagygyűléseken elhangzott propaganda szólamait tartalmazza. 31 Módy György emlékezete szerint az államvédelmi hatóságon részletes tájékoztatást kívántak tőle Szabó István baráti köréről, tanítványaival való kapcsolatáról. Név szerint is említették a tanítványokat és azok nézeteiről faggatták. 32 BV. 4652-1950.- 9. sz.; B. IV. 10565/1950./17. sz. Módy György birtokában. 32