Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

EGEY TIBOR: Napjaink helyi címerei Pest megyében

A példa nem maradt követők nélkül. Elsőként Farmos község alapított címert (8. kép) - majd a farmosiakat a többi község is követte. Ma Pest megye 184 települése közül 160-nak van címere. Nem tagadjuk, intézményünk is szorgalmazza ezek létrejöttét, támogatja az önkormányzatok címeralkotó munkáját. Az előbb említetteken túlmenően elsősorban azért is, hogy az új címerek mind heraldikai, mind pedig grafikai szempontból is elfogadhatóak, korszerűek legyenek. Az új jogi szabályozás, a törvény ugyanis a korábbi túlszabályozottságot mellőzve csak a címeralkotás lehetőségét adta meg az önkormányzatoknak - további útmutatást nem ad. Már pedig ahhoz, hogy egy címer heraldikailag és művészi szempontból egyaránt elfogadható legyen, ahhoz nem elég a jó szándék csupán - értő szakértelem is kell hozzá. Levéltárunk minden esetben javasolja, hogy az önkormányzatok elképzeléseiket olyan grafikussal öntessék formába, terveztessék meg, aki nem csak az alkalmazott grafika e szűkebb területén jártas, de akinek címertani ismeretei is vannak - s mindenképpen kérjék ki - bár nem kötelező - a Képző- és Iparművészeti Lektorátus véleményét is, mert annak a zsűrijében a heraldika szakemberei is jelen vannak. De mindenek előtt azt szoktuk javasolni, hogy régi címerelemeket újítsák meg, azaz a középkori, illetve későközépkori pecsétjeik motívumait emeljék át megújított, mai címereikbe. Ettől csak akkor térjenek el, ha régi motívum nagyon általános, mint például az ekevas csoroszlyával, vagy, ha nincsen meg a régi pecsét, illetve, ha nem is volt, mert a település a legújabb korban, napjainkban született, illetve lett önálló közigazgatási egység, mint Tápiószőlős, Újszilvás, vagy éppen Herceghalom. Nem kis örömünkre szolgál, hogy az eddig megalkotott helyi címerek - reméljük 2002 végére teljes lesz a névsor - túlnyomó többsége úgy készült, hogy a terveket előzetesen látta a levéltár, vagy más hozzáértő személy, s azokat bemutatták a Lektorátusnak is. Néhányat ezek közül a 8-15. képen bemutatunk. A Lektorátus közreműködését azért is fontosnak tartjuk, mert meggyőződésünk, hogy a hazai belpolitikai élet további demokratizálódása, belső fejlődése nyomán az illetékes szaktárca meg fogja vizsgálni a helyi címereket és a nem megfelelőek helyett újak megalkotását fogja javasolni vagy elrendelni. Sajnos néhány önkormányzat egészen önálló úton járt. Szerencsésebb esetben címertani szempontból elfogadhatót alkottak s csak a grafikai megvalósítás hagy kívánni valót maga után. Rosszabb esetben címerük sem a heraldika szabályainak, de a megjelenítéssel szembeni elvárásoknak sem felel meg. Erre is tudunk példát, de ezeket ezen a helyen nem nevezzük meg. Nem az a célunk ugyanis, hogy a voltaképpen nemes törekvést azért, mert az valamilyen, általunk nem ismert okból a kivitelezés során gellert kapott, ezen a helyen névre szólóan kritika tárgyává tegyük. Célunk az, hogy újabb vagy javított címerrel ezek az önkormányzatok is jót és maradandót alkossanak. Rövid ismertetőnket napjaink Pest megyei címereivel egy történetileg mindenképpen összefüggő címer-együttes bemutatásával fejezzük be. Pest Megye Önkormányzata levéltárát új épületben helyezi el. Az intézmény elköltözik a régi megyeházából. A feudális kori jegyzőkönyvek és a hozzájuk tartozó iratok őrzőhelye, az ún. levéltári díszterem mívesen megmunkált polcai üresen maradnak. A terem három nagy és a karzat feletti három kisebb, valamint a hozzá tartozó 269