Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

HORVÁTH M. FERENC: Vác város levéltárának története

1941. FEBRUÁR 8. EMBER GYŐZŐ JELENTÉSE VÁC VÁROS LEVÉLTÁRÁRÓL

176 Vác megyei városnak levéltáraoka nincsen. Levéltárát az irattártól nem választották el, az ún. régi irattárat azonban külön helyiségben őrzik, ezt és az itt őrzött iratanyagot lehet levéltárnak tekinteni. Az új és a régi irattártat egyaránt Tomecskó Mihály városi kiadó kezeli, végzettsége 6 gimnázium, jelenleg a IX. fizetési osztály első fokozatának illetményeit élvezi. Vezeti a polgármesteri nagy irodát (iktató- és kiadóhivatali irattár), végzi a kiadói és irattári munkát, amiben Németh Gáborné városi díjnok van segítségére. Az irattári munka Vác város 1940-i ügyviteli szabályrendeletének megfelelő pontjai szerint folyik. Ennek a szabályrendeletnek, levéltár nem lévén, levéltárra vonatkozó pontjai nincsenek. Az ún. régi irattár a városháza padlásán egy erre a célra átalakított 8x11 m nagyságú szobában van elhelyezve. Az épület falai betonból vannak, az ajtó tűzbiztos vasból, az ablakok tűzálló dróthálós üvegből. Különleges légoltalmi intézkedések nem történtek. A szoba száraz, világítása kielégítő, szellőzése azonban nem tökéletes. A szoba falain faállványok húzódnak végig, két állványsor középen van elhelyezve, ezek közül [az] egyik még csak félig készült el, 1940-ben. Az iratok az állványokon kemény fedőlapok közé csomókba kötve, részint negyed-, részint félív alakban fekszenek. Az állványok rendkívül magasak, erősen zsúfoltak, a legfelső polcokról kiemelni egy-egy iratcsomót életveszélyes vállalkozás. Az anyag egy része (nem a közigazgatási iratok) nincs is csomókba osztva, hanem csomagolópapírba kötve nagy csomókban fekszik a polcokon. Az országos mozgósítási bizalmas természetű iratokat és az újabb közgyűlési jegyzőkönyveket a főjegyzői hivatal páncélszekrényében, a fontosabb szerződéseket a városi pénztár páncélszekrényében, a külön iktatott polgármesteri elnöki iratokat pedig a polgármesteri kisiroda faszekrényében őrzik. Az 1867 előtti iratanyag segédkönyvekkel együtt kb. 30 állvány métert, az 1867 utáni, ugyancsak segédkönyvekkel együtt kb. 300 állványmétert foglal el. Az irattárról leltár nincsen. A kiadónak állítólag vannak házi feljegyzései, ezeket azonban nem mutatta meg. Rendezés után szándékszik leltárt készíteni. Az iratanyag legrégibb része állítólag a végrendeletek gyűjteménye, 1711-től, 2 csomóban. Ezeket azonban a kiadó nem tudta megmutatni. A tanácsjegyzőkönyvek 1742-ben kezdődnek, 1760-tól kezdve folytatólagosan megvannak. Az iratanyag a következő fontosabb részekből áll: közigazgatási iratok 1800-tól, mutatókönyvek 1847-től, iktatókönyvek 1851-től, árvaügyi iratok 1850-től, mutatókönyvek 1860-tól, iktatókönyvek 1877-től, adófőkönyvek 1836-tól, pénztári számadások 1898-tól. Az irattárban vannak elhelyezve az 1911 és 1919 közötti rendőri iratok, továbbá az utolsó évekből a forgalmi adóhivatal iratai. Ezek azonban nem az irattárba tartoznak, az előbbieket helyszűke miatt helyezték el itt, az utóbbiakat tovább fogják adni a forgalmi adóhivatal felsőbb hatóságának. MOL Y 1 A Magyar Országos Levéltár levéltára, Általános ir. 286/1941., No. 82. 259