Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

HORVÁTH M. FERENC: Vác város levéltárának története

ti,

171 illetve állami levéltárakba olvasztotta be, vagyis államosította őket. E rendeletek alapján került 195 l-l952-ben Budapestre a Pest Megyei Levéltár őrizetébe Vác város levéltárának iratanyaga.

172 A megyei levéltárban azonban rendkívül rossz körülmények között, zsúfolt és egészségtelen raktárakban tárolták az iratokat. (De nem volt különb a helyzet az ország más megyei levéltáraiban sem. 1945 után évtizedek múltak el, miután megépült Szolnokon az országban első új levéltár.) A Pest Megyei Levéltár ezért 1973-ban Nagykőrösön, majd 1979 novemberében Vácott nyitott fióklevéltárat,

173 hogy jobb körülmények között helyezze el az addig többnyire pinceraktárakban őrzött iratanyaga egy részét, továbbá hogy e két település és környékének ügyfelei és kutatói könnyebben hozzáférhessenek a levéltári iratokhoz. A váci fióklevéltár létrehozásának érdekében megye és város közösen tettek erőfeszítéseket: a Pest Megyei Nyomdát és a szomszédos gimnázium által használt néhány helyiséget máshová helyezték, 19 családnak (egykori honvédségi alkalmazottnak) másutt adtak lakást, és mindeközben a rendkívül leromlott állagú épületet belül és részben kívül felújították. Az egykori ferences kolostor így méltó funkciót kapott, és a városban teljes körű közgyűjteményi hálózat épült ki, amivel akkoriban legfeljebb a megyeszékhelyek rendelkeztek.

174 A váci fióklevéltár illetékességi területe kiterjed az egykori Szentendrei, Szobi és Váci járásra, e járások községeire, valamint Dunakeszi, Göd, Nagymaros, Pomáz, Szentendre, Szob, Vác és Visegrád városra. Külön megállapodás, illetve rendelkezés során került őrizetébe a Váci Püspöki Gazdasági Levéltár 1293-tól és a Váci Káptalan Hiteleshelyi Levéltára 1364-től kezdődő irategyüttese. A váci levéltár 22 évi működése során 1850 folyóméter iratanyagot vett át, így a korábban Budapestről kiszállított iratanyaggal együtt összesen kb. 3500 ifm-t őriz. Ebből kb. 600 ifin terjedelmű Vác Város Önkormányzatának, illetve elődeinek, gazdálkodó szervezeteinek, szövetkezeteinek, intézményeinek, testületeinek, egyesületeinek, a váci családoknak, személyeknek és a váci vonatkozású gyűjteményeknek az irategyüttese. Az 1990-es rendszerváltást követően az egykori ferences kolostorban működő váci fióklevéltári épületért a ferences rend kezdetben pénzbeli kártalanítást kért, majd később természetben igényelte vissza, hogy a váci püspökséggel kötött megállapodás alapján az egyházmegye itt helyezze el a Váci Püspöki és Káptalani Levéltárat. Az elkövetkezendő pár évben tehát dönteni kell a váci fióklevéltárban őrzött iratanyag elhelyezéséről, arról, hogy minden iratanyag visszakerüljön-e Budapestre, a megyei levéltárba, vagy Vác város ismét saját kezelésébe vegye-e „történeti memóriáját", s létesítsen-e saját levéltárat? Ezeket végül is nem szervezték meg, hanem 21 állami (később fővárosi, illetve megyei) levéltár jött létre 1952-ben. BÖŐR László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada. In: Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok. Szerk.: Egey Tibor. Bp. 1990. 104. Pest megye múltjából 7. A volt ferences kolostor épületét 1976-ban ajánlotta fel Vác városa levéltár céljaira, a Honvédelmi Minisztérium által leadott 4 millió Ft felújítási kerettel együtt. Az egykori megyeszékhelyeken - Balassagyarmat, Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Mosonmagyaróvár, Sátoraljaújhely, Sopron, Szentes - továbbra is működtek a megyei levéltárak, közös szervezetben az új megyeszékhelyen alakult „központtal". Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben több megyei levéltár is létrehozott fióklevéltárat vagy részleget - Békés, Hajdúböszörmény, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Komárom, Kőszeg, Mezőcsát, Nagyberki -, és 1990 után három megyei városban városi levéltár - Győr, Székesfehérvár, Tatabánya - is létesült. 257