Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

HORVÁTH M. FERENC: Vác város levéltárának története

a levéltár fő gondviselője egyedül a tanács, s a választott polgárok legfeljebb csak megtekinthetik azt a tanács egyetértésével, hogy rendben van-e.

162 A levéltár biztonságos használatát is többször szabályozták. 1747-ben, mint már korábban láttuk, a jegyzői irattárat elkülönítették a „tömegtől", hogy oda csak a jegyzők járhassanak be, mások ne. A levéltár használatának jogosultsága azonban örök probléma volt. 1794-ben megállapították egy tanácsülésen, hogy „a varasnak tanátsháza és archívuma bátorságtalanságban légyen, mivel eddig ki-ki oda szabadjában bement". Ezért úgy döntöttek, hogy a jegyzői hivatal nem adhatja ki kezéből az archívum kulcsát, s mások csak a két jegyző jelenlétében mehetnek be, hogy „azoknak jelenlétében kévánságok iránt munkálkodhassanak".

163 Hasonló módon szabályozták az iratok kiadását is 1802-ben, amikor meghagyták a jegyzőnek és az aljegyzőnek, hogy az irattárból csak a tanács „hírével és engedelmével" lehet kiadni iratokat, mert ellenkező esetben „a feleletnek terhe alá vonattatni fognak".

164 Meghagyták, hogy a kérelmező ügyfeleknek „semmiféle ilyetén relátiók, törvényes írások maga eredetiben ki ne adattassanak, hanem azok szorgalmatosan a város archívumában tartatván, ha valaki magának kívánna, szokott taksa mellett másában kiadattassanak..."

165 1845-ben a levéltár kezelését átvevő aljegyzőt utasították, hogy tartsa zárva a levéltárat, oda senkit be ne engedjen, s abból csak „térítvény" ellenében adjon ki iratot.

166 E rendtartást azonban többször is megsértették. Az ismétlődő esetek után döntöttek úgy, hogy csak a tanács, vagy legalább a bíró engedélye kellett, hogy bármit kiadhassanak a levéltárból.

167 1839-ben egy a szóri úrbéres ölfák kezelésére vonatkozó irat tűnt el a levéltárból, s a hasonló eseteket megelőzendő elrendelték, hogy idegenek csak a jegyző vagy egy írnok jelenlétében tekinthetnek meg iratokat. Magáról az irattári és a levéltári helyiségekről, melyek a városháza épületében voltak, keveset sikerült megtudnunk. 1818-ban a városi archívum és a perceptorátus ablakaira vastáblákat szereltek fel a „történhető tűzgyulladások által a városi archívum és pénztárban történhető szerentsétlegségeknek elmellőzésére".

168 Keveset tudunk a levéltár berendezéséről is. Csak az „archívumban lévő nagy almarium"-ról tesznek említést a források.

169 1861-ben és 1868-ban faállványokat építettek a levéltár helyiségeibe.

170 Kitekintés 1950-ben jelent meg a 29. törvényerejű, majd 1952-ben a 864.0111. K. M. sz. közoktatásügyi miniszteri rendelet, mely a városi levéltárakat a felállítandó kerüle162 PMLV.401-aPüspökváctü.jkv. 135/1818. 163 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 1/1794. 164 PMLV. 401-a Püspökvác tü. jkv. 837/1791., 165/1821. 165 PML V. 401-c/C Püspökvác Mv. Tan. külön kezelt ir., Acta org. 1802-1834. 166 PML V. 401-b Püspökvác gazd. tü. jkv. 26/1845. 167 PML VPGL XXXIII. 11-j A Váci Püspöki Uradalom prefektusának ir. - Tiszti ül. jkv. 777/1809. 168 PMLV. 401-a Püspökvác tü. jkv. 135/1818. 169 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 480/1804., 661/1809. 170 PML V. 451 Vác Mv. képv. test. ir. 30/1861., 277/1867., 220, 564/1868. 256