Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

HORVÁTH M. FERENC: Vác város levéltárának története

Törvényes kötelezettségei közé tartozott minden a lakosságot érintő, vagy a kérésükre kiállítandó, felveendő jogbiztosító irat elkészítése. így a polgárok közti örök adásvételekről szóló felvallások (fassiones), végrendeletek (testamoniales), felbecsülések, kótyavetyék, vagyis árverések és vagyonösszeírások írásba foglalása és letisztázása, egyúttal bevezetése a protokollumba. Ezeket a helyszíni aktusokat mindig egytanácsbeli férfiúval kellett lebonyolítania. A főjegyző hallgatta ki a városhoz panaszszal fordulókat és vette fel a tanácsülési „seriesbe", tárgysorozatba. Tevékenységének jelentős részét jelentette az adózással kapcsolatos összeírások elkészítése: az adófizető gazdák összeírása és a közadó (contributio) felosztása a vármegye által kiadott kulcs (clavis) szerint a lakosok között, s ennek kapcsán jegyzőkönyvet vezetett a „lakosok kis [adó] könyvecskéinek a perceptor naplókönyvével való összehasonlításakor". A törvénykezést elősegítendő részt vett a városbíró vagy egy általa kinevezett tanácsbeli mellett a város és határában befogott gonosztevők ügyének a kivizsgálásában, s a jelentéktelenebb ügyeket a tanácsülés elé terjesztette, de a „tanács ítéletén kívül" eső ügyeket az uradalmi ügyészi hivatalnak adta át. A vásárok alkalmával begyűjtött tolvajok és egyéb büntettek elkövetőinek kihallgatásáról jegyzőkönyvet vezetett. Szigorúan meghagyta az uradalom, hogy az úriszék ülésének ideje alatt egy tanácsbelivel együtt állandóan tartózkodjon a városházán, hogy „az úriszék által elöladandó dolgokban kívántatván helyt állhassanak". A főjegyző a városi pénzügyek intézéséből is kivette a részét. Minden esztendő elején elkészítette a jövedelmek és a kiadások jegyzékét, amit a tanács elé terjesztett, s a választott polgársággal, valamint az úriszékkel történt egyeztetetés, illetve jóváhagyás után kidolgozta „a kivetendő summák kivetésében zsinórmértékül szolgáló" számítási kulcsokat. A főjegyző egyéb feladatai közé tartozott a haszonbérleti ügyek intézése, alkalmanként dézsmálás végzése, a vásárfelügyelet ellátása, a természeti károk felmérése és a telekkimérések ellenőrzése. A főjegyző fogta össze a városházán folyó írásbeli munkákat, ő expediált és küldetett el minden hivatalos levelet deák, magyar és német nyelven. A főjegyzői funkció egybekapcsolódhatott más tisztségekkel és tanácstagsággal is. Ez utóbbihoz nem kapcsolódott önmagától, de a kettő nem is zárta ki egymást. Benke Jánost kétévi főjegyzői hivataloskodása után választották meg Püspökvác szenátorává; Póder (később Medrey) Mihály káptalanváci nótáriust pedig azért nevezték ki tiszteletbeli tanácsossá, mert „némely terhesebb dolgoknak elintézésében nékie is a tanácsban szava lévén, hasznos szolgálatját teheti".

94 Ő egyébként az „árvák tutora", gyámja is volt. Mivel e tevékenysége során kezelte az árvák pénztárát, kezest kellett állítania, valamint kauciót letennie, hogy e tisztséget „elegendő bátorsággal" felvállalhassa.

95 PML V. 401-a Püspökvác tü.jkv. 1779. jan. 12., sz. n.; PML V. 402-a Káptalanvác tü. jkv. 111/1811. PML V. 402-a Káptalanvác tü. jkv. 19, 42/1809. Póder István kaucióként papvölgyi szőlőjét, atyai jussából származó 300 forintját és felesége egész örökségét ajánlotta fel; kezesként pedig Salamon Jánost, a káptalani uradalom nyugdíjas tiszttartóját jelölte meg. 245