Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

HORVÁTH M. FERENC: Vác város levéltárának története

A törvényi szabályozás hiánya miatt a Magyar Országos Levéltár szükségesnek tartotta, hogy a megyei és a megyei városi (Vác 1929-től ez volt) levéltárakat, továbbá mintavételként két járás összes községének irattárát felmérje. Ember Győző - a Magyar Országos Levéltár későbbi főigazgatója- 1941-ben mérte fel és készítette el jelentését Vác város iratkezelésről, irattárról és levéltári anyagáról.

63 (A teljes szöveg a Függelékben olvasható.) A szakmai szempontból az addigiakhoz képest legátfogóbban, a helyszínen történt felmérés alapján világosan leírja az irattár helyzetét. A 18. század elejétől kezdődő történeti értékű iratokat tartalmazó „régi irattár" rendezetlen, kutathatatlan, s rendszeresen csak a város legnevesebb történetírójának kölcsönöznek belőle iratanyagot, külső használatra. A város polgármesterének az a szándéka, hogy másutt, valamilyen „gyűjtőlevéltárban" helyezzék el a régi iratanyagot. Az „új irattár" rendje és az iratkezelés rendszere azonban megfelelő. 1944 augusztusában az alispáni hivatal vizsgáltatta meg az irattári anyag elhelyezését, és ennek eredményeként kötelezte a várost, hogy a VÜSZ 200. § alapján - tűzbiztos, az iktatóhivatallal egybenyíló helyiség - alakítsa ki az irattárat. A város ezt a székház átalakítása után tervezte megtenni.

64 A II. világháború alatt kisebb kár érte a levéltárat. 1945 májusában a népmozgalmi nyilvántartó jelentette a polgármesternek, hogy 1944 novemberében Piszkére (ma: Lábatlan, Komárom-Esztergom m.) és Ácsra (ma Komárom-Esztergom m.) szállítottak irattári anyagot és különféle élelmiszert, Mosonmagyaróvárra takarékpénztári betétkönyvet. Piszkén a község lakói a „városi iratokat tartalmazó ládákat feltörték, tartalmukat kiforgatták, de egyébként az iratokat nem bántották." Az Ácson őrzött iratokat összekeverték a Nagykátai és a Váci járási főszolgabírói hivatal irataival, ezért ezeket nem tudta hazaszállíttatni.

65 1946 júniusában jelentette a polgármester a belügyminiszternek, hogy 1945 augusztusában Ács községből hiánytalanul hazaszállították az irattári anyagot. A város főjegyzője, dr. Mikes József 1945. október 25-én, majd 1947. december 30-án tájékoztatta a levéltár állapotáról dr. Jánossy Dénest, a Magyar Országos Levéltár főigazgatóját.

66 Míg a korábbi levelében a főjegyző nem említi, hogy az iratanyagot elszállították volna a háború alatt biztonságosabb helyre, második levelében - a Magyar Országos levéltár 47 kérdésére válaszolva - már arról írt, hogy az értékesebb iratokat - hasonlóan a nagykátai anyaghoz - Piszkére vitték a szovjet csapatok elől, majd visszahozták. Az iratanyag többi részét - közgyűlési, tanácsülési jegyzőkönyveket (!) stb. - a városház alagsorában helyezték el. Kár csak annyiban érte az iratanyagot, hogy 1944. december 8-tól a várost megszálló szovjet csapatok feldúlták az irattárat, amikor fegyvereket, hadianyagokat és elbújtatott személyeket kerestek. Az iratanyag 2-3 százaléka ekkor semmisült meg.

67 Az iratok rendjét 1947-1948-ban MOLY 1 A Magyar Országos Levéltár levéltára, Általános ir. 286/1941., No. 82. PML V. 472-d Vác v. polgm. közig ir. 18144/1944. PML V. 472-d Vác v. polgm. közig ir. 3409/1945. PML XXII. 302-a Vác v. polgm. közig. ir. 8142/1945. sz. iktatókönyvi bejegyzés, 12975/1945., 21733/1947. A Magyar Országos Levéltár 1945. október 19., sz. n., ill. 460/1947. sz. megkeresése. Az 1947. évi 21. te. alapján a VKM felügyelte a levéltárak országos főfelügyelője útján a megyei, a thj. és a megyei városi, valamint a községi levéltárakat. Dr. Jánossy Dénes e szerepében kért tájékoztatást. Ugyanezt állapította meg 1945 októberében a Magyar Országos Levéltár is, amikor felmérte a köz- és magánlevéltárakban bekövetkezett háborús károkat, és erről jelentést tett a Műemléki és Kultúrkárok felvételére 238